Kockázatot jelent a kelet-közép-európai országok gazdaságaira, hogy az elektromos autók, illetve akkumulátoraik gyártásába elsősorban Nyugat-Európában ruháznak be, így a bruttó hazai érték nagy hányadát termelő - belsőégésű motorokat gyártó - autóiparuk lejjebb kerülhet a hozzáadottérték-termelő láncban - mondta Petr Pavlínek, a Nebraska Omaha Egyetem professzora az osztrák jegybank hétfői bécsi rendezvényén.
A Cseh Köztársaság, Szlovákia és más kelet-közép-európai országok gazdasága ugyanis nagymértékben függ a gépjárműipar termelési teljesítményétől, különösen a belsőégésű járművek esetében - mondta, és aktuális példaként a Volkswagen Wolfsburg melletti Trinity gyárát és a Tesla Berlin melletti Gigagyárát említette. A benzin- és dízelüzemű személygépkocsik gyártását pedig ezzel egyidejűleg Kelet-Közép-Európába helyeznék át. A VW Passatot például már nem Németországban, hanem Szlovákiában gyártják.
Ez egy nagyon kockázatos stratégia a fogadóországoknak - hívta fel a figyelmet Pavlinek - veszélybe sodorja ugyanis autóiparuk versenyképességét. A kormányoknak azonban csekély befolyásuk van a transznacionális vállalatok döntéseire. Csak abban reménykedhetnek, hogy meg tudják tartani pozíciójukat az anyavállaltok bedolgozóiként.
Szlovákia kifejezetten kockázatos helyzetben van. A Volkswagen, a PSA, a Kia és a Jaguar Land Rover főleg személygépkocsikat gyárt ottani gyáraiban, buszokat és teherautókat viszont alig. Szlovákia ezért még inkább ki van szolgáltatva az iparág megatrendjeinek - tette hozzá Sona Muzikárová. A személygépkocsik gyárátása a teljes szlovákiai ipari termelés 54 százalékát teszik ki.
A Cseh Köztársaságban szintén aggodalommal figyelik, hogy az országban nem épülnek új nagyüzemek. Michal Hruby, a prágai Europeum Intézet kutatója ezt elsősorban a kormányzati érdeklődés hiányának tulajdonította. Kifejezte viszont a reményét, hogy a fejlemények ismeretében ismét lendületet vesznek a nagyberuházások. A szükséges beruházási döntéseket a lehető leghamarabb meg kell hozni - tette hozzá Muzikarova.
Pavlinek viszont ebben a tekintetben nem túl bizakodó. Utalt a cseh kormány azon tagjainak nyilatkozataira, akik elfogadhatatlannak és képtelenségnek nevezték a belső égésű gépjárművek 2035-től történő uniós szintű betiltását. De hogy végül hogyan alakulnak a dolgok, az úgyis a Volkswagen fogja eldönteni, nem pedig a cseh kormány - hívta fel a figyelmet Pavlinek. A Cseh Köztársaságnak ugyanis - más kormányokhoz hasonlóan - csak a bérszínvonalra és a munkaerő-kínálatra van befolyása, másra nem.
A termelési lánc alján
Doris Hanzl-Weiss, a bécsi wiiw gazdságkutató intézet közgazdásza arra a kockázatra is rámutatott, hogy Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország a hozzáadottérték-termelési lánc alján reked meg, még azzal együtt is, hogy az ezekből az országokból exportált e-autók száma 2020-tól szintén jelentősen emelkedett.
Tomás Slacík, az osztrák jegybank közgazdásza szerint az autóipar átalakulása már látható a piacon. Például a kisebb és olcsóbb, belsőégésű motorral hajtott autók már most is eltűnőben vannak. Mind az új, mind a használt autók egyre drágábbak, aminek következtében a járművek átlagéletkora emelkedik. Az olcsó, zöld energiához való hozzáférés kulcsfontosságú, nemcsak az autóipar, hanem általában a gazdaság számára is.