Az utóbbi években nem volt országos lakásprogram, jövőkép - állapítja meg az Új Széchenyi Terv vitairata. A kormány szerint évi 375 milliárd forintra lenne szüksége a magyar lakáspiacnak, ami a GDP másfél százaléka. Ezt az arányt évről évre lehet elérni, évi 40-50 ezer új lakás felépítésére lenne szükség.
Buldózer lehet a panelek sorsa
A kormány az Új Széchenyi Terv keretében azt szeretné elérni, hogy a lakásépítések száma három éven belül haladja meg az évi negyvenezret, ehhez megfelelő kapacitásokkal és munkaerővel rendelkezik az ország. A jövőben kidolgoznák a minőségi, energiatakarékos építés feltételeit, illetve kiemelten támogatnák a megújuló energiaforrások használatát.
A vitairat szerint évente nagyságrendileg 375 milliárd forintra lenne szüksége a magyar lakásügynek,ebbe magántőkét is be kell vonni. Fel lehetne használni például a lakástakarék-pénztárak szabad pénzeszközeit, ez többlet hitelkihelyezést jelenthetne.
A kormány a következő években kidolgozna egy hosszútávú panelprogramot, mely számol az esetleges bontással is. "A házgyári panellakások teljes körű felújítását vagy felszámolását kell célul kitűzni" - olvasható a dokumentumban.
A statisztikák szerint jelenleg az összes lakóépület mintegy egyötöde, 800 ezer lakás épült iparosított technológiával, ezek aránya a megyeszékhelyeken a legmagasabb. Majdnem félmillió lakás az alapvető feltételeknek sem felel meg, hozzávetőleg 1,3 millió ember él ilyen házakban Magyarországon. A vitairat szerint a panellakásoknál markáns rezsicsökkenést kellene elérni, illetve szükség lenne a lakótelepek teljes körű megújítására.
Ezrével épülhetnek bérlakások
Össze kell kapcsolni a lakástámogatásokat a gyermekvállalással, a személyi jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel - olvasható az Új Széchenyi Terv vitairatában. A kormány szerint csak a gazdaságilag megtérülő felújításokat célszerű támogatni, emellett az építés és az, újlakás-vásárlás számíthat állami dotációra.
A kormány tervei szerint a lakástámogatás több formában valósulhatna meg a jövőben: egyrészt energetikai támogatásokkal ösztönöznék a felújítást, másrészt akár állami garanciavállalás is elképzelhető, illetve a személyi jövedelem adóban is be lehetne vezetni jóváírást, mely a jövedelmek fehéredését is célozná. Emellett a lakbértámogatást be lehetne vonni az adómentesen adható béren kívüli juttatások körébe, a lakástakarék-pénztáraknál pedig megjelenhetne egy új konstrukció, melynek keretében a szülők gyermekük iskolás évei alatt gyűjthetnének.
A múlt héten bemutatott vitairat szerint szükség van modern, megfelelő méretű bérlakásokra, melyeket a bérlők a későbbiekben akár meg is vásárolhatnak. "A bérleti díjnak nagyságrenddel a törlesztőrészlet alatt kell lennie" - szögezi le a kormány. Kormányzati lobbi szükséges ahhoz, hogy az uniós pénzeket bérlakásépítésre is fel lehessen használni.
Hazánkban jelenleg 91 százalék a saját tulajdonú lakások aránya, csak 9 százalék lakik bérlakásban, ezzel Európában nálunk a legalacsonyabb az ingatlant bérlők aránya. "A lakás- és fejlesztéspolitika intenzívebb állami szerepvállalás nélkül nem képzelhető el, a piac önmagában nem tudja a hosszútávú szociális, társadalmi és gazdasági célokat összeegyeztetni" - állapítja meg a vitairat.
A bérlakások építését kamattámogatással, illetve társasági adókedvezménnyel ösztönözné a kabinet, azok a cégek, melyek vállalják, hogy elérhető árú bérlakásokat építenek, számíthatnának ezekre a támogatásokra. A kormány szerint erre azért van szükség, mert a következő években évi 5-10 ezer bérlakás építése lenne indokolt.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
