Magyarországon a kutatás-fejlesztésre fordított források tavaly a GDP 1,41 százalékát tették ki - az Eurostat adatai szerint. Ez 0,3 százalékponttal kevesebb, mint amit a KSH közölt még korábban, de ezt betudhatjuk egyes módszertani, illetve árfolyamkülönbségeknek. A lényeg, hogy ez az arány egyáltalán nem ad okot a szégyenkezésre, hiszen bár az unió átlaga 0,6 százalékponttal magasabb, a hátrány egyáltalán nem lefaraghatatlan és ha sorba állítjuk az uniós országokat a GDP arányos K+F költés szerint, akkor hazánk szó szerint középen helyezkedik el. Ráadásul régiós szinten is egész jól állunk, vagyis csak Csehország és Szlovénia előz meg minket.
Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor kiderül, hogy az uniós csatlakozásunk óta kisebb megszakításokkal, de nőttek a költések.
A jövőt illetően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aránylag visszafogott tervekkel rukkolt elő: „a Befektetés a jövőbe című középtávú kormányzati stratégiában azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra az arány 1,8 százalék legyen”. Vagyis az EU nem kéri, hogy 6 év múlva érük el a közösségi átlagot, de mindenképpen közelítsük meg azt.
Mennyibe is kerül mindez?
Tudjuk, hogy 2013-ben a 100,52 milliárd eurós GDP 1,41 százalékát, vagyis durván 1,42 milliárd eurót költöttünk kutatás-fejlesztésre. Azt is tudjuk, hogy a kormányzat 3,2 százalékos GDP-növekedést vár az idén, majd azt követően lassuló tendenciával számolhatunk. Ezért az egyszerűség kedvéért 2015 és 2020 között minden évre 2 százalékos gazdasági növekedéssel kalkuláltunk.
Ha feltételezzük, hogy Varga Mihály 1,8 százalékos tervét egyenletesen növekedve érjük el, akkor a következő években így alakul majd a K+F költésünk:
Emellett azt is tudjuk, hogy 2,1 milliárd euró uniós forrás érkezik a következő pénzügyi ciklusban, amely kétszerese annak, amit az előző hét évben kaptunk, vagyis 1,05 milliárd euró a többlet Brüsszelből. Ha ezt kivonjuk abból a pluszból, amelyet 2020-ig a K+F-re kell fordítanunk a célok tartásához, akkor 1,65 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon 500 milliárd forint) jön ki. Ennyit kell ezek szerint az államnak, az üzleti szférának és az oktatási intézményeknek előteremteniük 2020-ig.
Ki a legnagyobb K+F forrás?
Az Eurostat adatai szerint tavaly Magyarországon a K+F büdzsé 69 százalékát az üzleti szféra biztosította, szemben az uniós átlag 64 százalékkal. Az állami hozzájárulás 15 százalék volt, ami 3 százalékponttal magasabb, mint az EU-s 12 százalék. Ahol komoly elmaradásunk van, az a felsőoktatás, amely 14 százalékot adott bele, míg az EU-ben 23 a jellemző.
Szász Péter
mfor.hu
