2016 harmadik negyedévében naponta átlagosan 4 óra 16 percet tévéztünk, ez íz perccel kevesebb, mint az egy évvel korábban mért érték. A kutatás szerint minél idősebb valaki átlagosan annál több időt tölt el a készülékek előtt.
A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 2 óra 57 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 16 perc, ami a gyerekek esetében 19 perces, a 18-49 éveseknél pedig 15 perces csökkenést jelentett. Az 50 évnél idősebbek naponta átlagosan 5 óra 59 percet tévéztek az év harmadik negyedében, amely 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a Nielsen Közönségmérés elemzéséből.
Ilyennek álmodták a budapesti olimpiát
Az úgynevezett nem lineáris tévézés, amikor a tartalmat a nekik tetsző időpontban nézik meg az emberek nálunk még igencsak gyerekcipőben jár. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének csak 1,3 százalékét, azaz átlagosan 3,2 percet fordít erre a fajta tartalomfogyasztásra, és ez a szám leginkább a 4-17 (1,3 százalék) és a 18-49 éves korosztálynak (1,7 százalék) köszönhető, az 50 év felettiek mindössze 1 százaléka veszi fel a tévéadást.
A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élők körében 2015 harmadik negyedéhez képest egyedül a filmcsatornák részesedése nőtt nagyobb mértékben – 9,4 százalékról 11,4 százalékra. A többi tematikus csatornacsoport részesedése viszonylag stabil maradt: 1 százalékpontnál kisebb volt az elmozdulás a tavaly mért értékektől az általános szórakoztató, az életmód, a sport, a zene, az ismeretterjesztő és a gyerekcsatornák valamint a DVD/Videó esetében is. Aki rendszeres olvasója az mfor.hu kedd reggeli nézettségi statisztikákal összefoglaló cikkeinek, annak talán nem jelent meglepetést, hogy a két országos kereskedelmi csatorna (RTL Klub + TV2) együttes közönségaránya 2,8 százalékponttal csökkent.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 11,3 százalékos volt, míg a műsorfogyasztás 15,7 százalékát tette ki. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorok a sugárzási idő 2,8 százalékát mondhatták magukénak, míg a nézők ennek több mint háromszorosát, műsorfogyasztásuk 9,2 százalékát erre fordították. Az információs műsorok 3,5 százalékos kínálati arányához képest szintén lényegesen nagyobb, 4,6 százalékos volt az érdeklődés. A nem zenés fikciók 29,6 százalékban részesedtek a sugárzási műsoridőből, és a fogyasztási arányuk is igen hasonlóan alakult: 30 százalék volt a harmadik negyedévben. A nem zenei szórakoztató tematika esetében a sugárzás és a fogyasztás aránya is majdnem megegyezett: 7,6 százalékos kínálatukhoz képest a 8,1 százalékban választották a nézők ezeket a műsorokat.
Nem túl örömteli tény, hogy a programkínálatnak ugyan 9,8 százalékát a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok alkották, a nézők tévéfogyasztásának csupán 4 százalékát tették ki. A Nielsen Közönségmérés adatai szerint ez egyébként általában a sportműsorokra is igaz, idén nyáron azonban az olimpiai játékoknak és a foci-eb-nek köszönhetően a sugárzási arány és a ráfordított idő nagyjából megegyezett.
mfor.hu
