2011. július 8-án jelent meg a közlemény a BÉT honlapján, mely alapján hivatalossá és visszavonhatatlanná vált a Mol tulajdonosi struktúrájában bekövetkezett változás. A magyar állam 22 463 forintos részvényár mellett 498,2 milliárd forintért megvette az orosz Surgutnyeftegaz 21,2 százalékos tulajdonrészt biztosító részvénypakettjét.
A közeli évforduló apropóján eljött az idő ismét egy pillantást vetni az akkor százmilliárdos veszteséggel jellemzett üzlet aktuális helyzetértékelésére. Mivel ez csak egy "pillanatkép", fontos hangsúlyozni, hogy nem realizált összegekről beszélhetünk a számokkal kapcsolatban. A valós nyereség vagy veszteség eléréséhez a részvények értékesítésére lenne szükség, ilyen kormányzati szándékról azonban nem tudunk, ráadásul a részesedésszerzéssel kapcsolatban is hangsúlyozottan hosszú távú befektetésről volt szó.
A Mol legutóbbi, tehát július 7-i záróárfolyama 21 185 forint volt, ami még mindig 5,6 százalékkal kevesebb a 2011-es vételárnál. Ez pedig már előrevetíti azt, hogy a vásárlás, így 6 év után is még veszteségesnek tekinthető. A teljes részvénycsomagot illetően jelenleg 28,3 milliárd forintos veszteséget könyvel el az állam. Viszont a magyar állam tulajdonosként a Mol osztalékából is részesül, aminek figyelembevételével már kicsit másabb képet kapunk.
2011 óta összesen 70,2 milliárd forintos osztalékhoz jutott az államkassza a Molból, ami bőven kompenzálja az imént számolt veszteséget.
Vagyis ha az állam valami oknál fogna az oroszoktól megvett Mol-pakett értékesítése mellett döntene, akkor mindent figyelembevéve 41,81 milliárd forintot nyerne az üzleten.
Az állam mára már egyébként nemcsak az oroszok tulajdonrészével szerepel a Mol tulajdonosi struktúrájában, hiszen részben a magánnyugdíj-pénztári vagyonban lévő részvényekkel is növelte tulajdonrészét. Emellett pedig titokzatos módon még 0,8 százalékos részésedéshez is jutott, melynek mikéntjét a mai napig homály övezi.
Székely Sarolta
mfor.hu
