2014 első félévében 90,6 ezer olyan dolgozót tartott nyilván a statisztika, akik alulfoglalkoztatottak voltak, vagyis részmunkaidőben dolgoztak, ám ennél többet is tudtak volna élethelyzetükből, vagy képességükből fakadóan - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal első féléves munkaerőpiaci-folyamatok kiadványából.
A most közölt adat egyébként az első negyedévhez képest 34 ezer fővel kevesebb. Akkor ugyanis kvázi történelmi csúcson volt a számuk a 124 ezer fővel 2012 év elejéig visszamenőleg - eddig találtunk a KSH-nál adatokat ugyanis.
Részben ezek az alulfoglalkoztatottak képezik az ún. munkaerő-tartalékot, rajtuk kívül ide sorolandók még azok a munkanélküliek, akik bár dolgoznának, a következő két hétben nem tudnának munkába állni. Harmadrészt pedig azok az állástalanok is tartalékot jelentenek a munkaerőpiac számára, akik rendelkezésre állnak, ám valamilyen okból kifolyólag már nem keresnek munkát maguknak.
A KSH friss számai szerint az alulfoglalkoztatottak mellett az idei első félévben 11,2 ezren voltak olyanok, akik nem álltak rendelkezésre, bár keresnek munkát. Számuk az első negyedévhez képest közel 4 ezer fővel emelkedett. A legnagyobb csoportot, vagy inkább tartalékot pedig azon személyek jelentik, akik már nem keresnek állást, ők 176,5 ezren voltak, azaz 9 ezerrel kevesebben mint az első három hónapban.
Így összesen tehát 278,3 ezer olyan embert tart nyilván a statisztika, akik képessége a munkaerőpiac számára kihasználatlan. Vagyis dolgoznának, de valamilyen okból kifolyólag nem tudnak.
Amennyiben a munkaerő-tartalékkal korrigálnánk a rendelkezésre álló munkanélküliségre és aktívakra vonatkozó számokat, akkor valójában a 7,6 százalékos munkanélküliségi mutató 11,8 százalékos lenne. Igaz, a korrigált ráta is jelentős csökkenésről árulkodna a korábbi időszakokhoz képest, hiszen 2013 év egészére átlagban 13,8 százalékos lett volna a munkanélküliség, ha a kihasználatlan munkaerőt is figyelembe vesszük.
Székely Sarolta
mfor.hu
