Svédország, Norvégia, Izland, Dánia és Finnország - ezekben az államokban a legkisebb a nemek közötti szakadék, állítja a Világgazdasági Fórum (WEF) 2004-es tanulmánya. Az 58 országot vizsgáló anyag a 24. helyre sorolta Magyarországot. Az esélyegyenlőséget öt területen vizsgálták, így a bérezést, a munkaerő-piaci érvényesülést, a politikai döntéshozatalt, az oktatásban való részvételt, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Az első 15 legsikeresebb ország között tíz uniós tagállam szerepel, a már említett országok mellett Nagy-Britannia a nyolcadik helyet szerezte meg, Németország a kilencediket, és három újonnan csatlakozott ország is igen jól teljesített, nevezetesen Lettország (11.), Litvánia (12.) és Észtország (15.).
Magyarország az összesített eredmények alapján a 24. helyen áll, a munkaerő-piaci érvényesülés tekintetében viszont bronzérmesek vagyunk. A hazai felső vezetők között körülbelül 20, a középvezetők között pedig 40 százalék a nők aránya - becsülte a Világgazdaságnak Sághy András, a Kienbaum Hungary ügyvezető igazgatója. A szakember úgy véli, a hazai társadalom, illetve üzleti élet kevésbé konvencionális, mint általában a nyugat-európai országoké, így lehetséges, hogy a munkaerő-piaci érvényesülés vizsgálatakor Magyarország a harmadik helyre került. Sághy András szerint a magyar nők kreativitása, munkához való hozzáállása, minőségorientáltsága és precizitása teszi alkalmassá őket a vezetői posztokra, ahol főleg a marketing, pénzügy területén jók a karrierépítési lehetőségeik.
