A tizenegyedik alkalommal közösen készített tanulmányhoz magyarországi, túlnyomórészt német érdekeltséggel működő vállalatok több mint 14 000 munkavállalójának bérezési adatait értékelték ki.
Stabil reáljövedelmet biztosít a 2010-es béremelés
A Magyarországon működő német vállalatok a jövő évben átlagosan 3,9 százalékkal tervezik emelni a béreket. A válaszadó vállalatok 2009-ben még 6,2 százalékkal emelték a kifizetett jövedelmeket. Ez valamelyest meghaladta az országos átlagot: 2009 augusztusában a versenyszférában fizetett bruttó bérek 5,1 százalékkal haladták meg az előző évi értéket.
A felmérésben vizsgált vállalatoknál jövőre előirányzott 3,9 százalékos bérfejlesztés hozzávetőlegesen megfelelne a 2010-re várt 4 százalékos inflációnak, így a reáljövedelem nem változna a múlt évhez képest, sőt egyes jövedelemcsoportoknál az adókönnyítések miatt kisebb mértékben még emelkedne is.
A vizsgált dolgozók mintegy kétharmadánál a jövedelem egy része a gazdasági mutatóktól függő mozgó bérelem, ami túlnyomórészt a nyereség vagy az árbevétel függvénye, részben azonban minőségi kritériumokon vagy értékalapú teljesítménymutatókon is alapul.
A felmérés idén egyértelműen igazolta, hogy a magyarországi német vállalatoknál olyan hatékony bérezési rendszereket vezettek be, amelyek megfelelően figyelembe veszik a vállalat gazdasági helyzetét. Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy a mozgó bérelemek összege a recessziós 2009-es évben jelentősen, átlagosan mintegy 50 százalékkal maradt el a 2008-as értéktől, ráadásul ez a szakképzett munkavállalók és vezetők esetében ugyanúgy igaz, mint a fizikai dolgozóknál. Ennek következtében csökkent a mozgó bérelemek aránya a teljes jövedelmen belül is. Ez az arány változatlanul az ügyvezetőknél a legmagasabb (idén 12, tavaly 21 százalék), a szakképzett és vezető beosztású munkavállalóknál mintegy 10 százalékos (a tavalyi 17 százalék után).
Meglátszik a béreken a végzettség
A munkavállalók egyéni jövedelmének mértéke az előző évekhez hasonlóan a vállalati hierarchiában elfoglalt helyétől (például a beosztottak számától), a vállalat méretétől, a működés helyétől és a vállalat nyereségességétől, valamint a dolgozó végzettségétől függ.
A vállalat mérete főként az ügyvezetőknél és a vezető beosztású munkavállalóknál befolyásolja a jövedelem mértékét: egy nagyvállalatnál gyakran 60-70 százalékkal is többet keresnek, mint a kisvállalatnál dolgozó kollégák.
Kimutatható, hogy a munkáltató vállalat nyereségessége is tükröződik az egyéni jövedelmekben. Az átlagon felüli nyereségességű vállalatok ügyvezetőségének teljes éves jövedelme a felmérés szerint mintegy 25 százalékkal haladja meg az ágazati átlagtól elmaradó eredményű vállalatoknál dolgozókét. Az első vezetői szinten dolgozók esetében ez a különbség egyenesen 30 százalékos, és a második vezetői szinten is még mintegy 11 százalék.
A bérezési tanulmány igazolta azt is, hogy kifizetődő a magas képzettség, ugyanis a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók jelentősen többet keresnek a főiskolai vagy egyetemi diploma nélkülieknél; az egyetemi végzettségű szakemberek például kétszer annyit keresnek, mint az alacsonyabb szintű képesítésű kollégáik.
Jövőre már új embereket vennének fel
A válaszadó vállalatok mintegy 40 százaléka vált meg dolgozóktól a gazdasági válság miatt, és a vállalatok közel harmada vezetett be bérkieséssel járó rövidített munkarendet. Szélesebb körben alkalmazták, illetve alkalmazzák a fizetett szabadság elrendelését: ezzel az eszközzel a vállalatok 50 százaléka élt már, és további 7 százalék tervezi ezt.
Ezzel szemben visszafogottak voltak a vállalatok a foglalkoztatás megőrzésére szolgáló állami támogatások igénybe vételénél: a válaszadók 60 százaléka nem tervez részt venni ilyen pályázaton, csupán 15 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel, vagy legalább határozott erről.
A munkaerőpiac "kínálati oldalán” a recesszió a várakozásoknak megfelelően jelentős elmozdulást okozott: a vállalatok 30 százaléka, a tavalyi arány kétszerese minősítette „jónak” a képzett munkaerő rendelkezésre állását, és a válaszadók 54 százaléka értékelte „kielégítőnek” a helyzetet (a tavalyi 67 százalék után).
A válaszadó vállalatok azonban 2010-ben valamivel derűsebb konjunkturális helyzetre számítanak, és ezzel ismét emelkedhet a képzett munkaerő iránti igény: a vállalatok 40 százaléka számít a jövő évben magasabb, és csupán 5 százalékuk tovább csökkenő munkaerő-keresletre.
Menedzsment Fórum
