A légitársaságok érvelése szerint a repülési tilalom miatti járatkiesések és az ebből eredő költségek miatt semmit nem tehetnek, de az utasok külön ellátásával kapcsolatban felmerült kiadásokért szeretnének kompenzációt. Az EasyJet főnöke a hétvégén azt közölte, hogy más légitársaságokkal együtt - és nemcsak a fapados szektorból - készítik elő a benyújtandó keresetet, hogy az európai repülési felügyeletet a repülési tilalom következményeinek kiegyenlítésére kényszerítsék. Ugyanakkor közelebbről nem nevezte meg azokat a társaságokat, amelyek részt vesznek az akcióban.
A német Focus magazin ágazati forrásokra hivatkozva éppen a hétvégén közölt adatokat a 23 német nemzetközi repülőtér áprilisi forgalmáról. A jelentés szerint a hónapban a német nemzetközi repülőtereken kiszolgált utasok száma 12,4 millió volt, 2,5 millióval, 16,7 százalékkal alacsonyabb, mint márciusban.
A légi teherszállítás növekedése is megtorpant az év negyedik hónapjában: az első negyedévben átlagosan mért 24,1 százalékos növekedési ütem 16,5 százalékra lassult. Siim Kallas uniós közlekedési biztos a repülési tilalom idején úgy vélte: el kell kerülni, hogy felelősöket keressenek a kialakult helyzetért, mert a légtérzár fő indoka egyértelműen a biztonság volt.
Az izlandi vulkánkitörés áprilisban napokon át súlyos fennakadásokat okozott a kontinens légi közlekedésében. A több kilométeres magasságban terjedő sűrű hamufelhő miatt - biztonsági okokból - elrendelt repülési tilalom milliárdos nagyságrendű gazdasági kárt okozott, és utasok milliói jutottak miatta késve a céljukhoz.
MTI/Menedzsment Fórum
