Japán turisták Magyarországon: sok pénz, kevés idő

	Nekik Magyarország az egzotikum (Mfor-montázs)

"Mintegy 108 ezer japán turista kereste fel Magyarországot az elmúlt évben" - mondta el Kiss Kornélia, a Magyar Turizmus Zrt. kutatási igazgatója. A szervezet április 25-i, budapesti rendezvényén az is kiderült, hogy a szigetországból érkezett vendégek száma az elmúlt tíz esztendőben dinamikusan növekedett. Igaz, ez idő alatt két jelentősebb visszaesés is bekövetkezett.

"Az 1997-es kelet-ázsiai pénzügyi válságnak köszönhetően hat százalékkal csökkent Japánból a nemzetközi kiutazások száma" - mondta az igazgató. - "Ráadásul húsz százalékkal kevesebbet fordítottak pihenésük finanszírozására."

Öt évvel ezelőtt a szeptember 11-i terrortámadás, majd 2003-ban a SARS-járvány borzolta a kedélyeket, ám úgy tűnik, az előrejelzések alapján a japán turizmus mára újra magához tért. A kedvező tendencia hazánkban is érezteti hatását. Míg két évvel ezelőtt a szigetország - a kereskedelmi szálláshelyeinken regisztrált vendégek száma alapján - még csak a tizenegyedik legfontosabb küldőpiacunk volt, addig tavaly már a nyolcadik.

A japán turisták Magyarországot általában európai körutazásuk egyik állomásaként ejtik útba, aminek köszönhetően átlagosan mindössze két-három napot töltenek el nálunk. Elsősorban Budapest-Közép-Dunavidéket és a Közép-Dunántúl régiót részesítik előnyben. Ezen térségekben regisztrálták az összes japán vendégéjszaka 95 százalékát. Főként szállodai szolgáltatásokat vesznek igénybe, ezen belül is a négy- és ötcsillagosokat kedvelik leginkább.

"A japánok elsősorban azokat a szobákat részesítik előnyben, amelyekhez fürdőkád is tartozik" - árulta el Kósa Bálint, a Magyar Turizmus Zrt. külképviselője. "Ennek oka, hogy például egy kiadós kirándulás után szívesen áztatják magukat hosszabb ideig a vízben. Vonzza őket az ország gazdag fürdőkultúrája is."

A japán vendégek természetesen nem csak a kád meglétét veszik figyelembe utazásaik előtt. Számukra különösen fontos a biztonság és az egészségügyi ellátás magas színvonala, de szeretik, ha használhatják saját nyelvüket, valamint ha számukra ismerős ételeket fogyaszthatnak. A magyar szállodák ezzel is tisztában vannak, így egyre több helyen japán menü is szerepel az étlapokon.

Sajnos nem mindenben állunk ilyen jól. Az egyik legnagyobb probléma például, hogy nincs közvetlen légi összeköttetés a két ország között. "Jó esély van arra, hogy jövőre elinduljon egy charterjárat, de erre még nem lehet mérget venni" - vélekedett Kósa Bálint. A japánok jelenleg Németországon és Ausztrián keresztül látogatnak el hozzánk. Közvetlen összeköttetés esetén a jelenleginél nagyobb mértékben emelkedhetne a beutazók száma.

Hazánk egyébként az Európát választó japánok tizenhatodik legkedveltebb úti célja. Első helyen Németország áll, megelőzve Olaszországot, Franciaországot, Svájcot és az Egyesült Királyságot. A japán turisták többsége (44 százalék) ázsiai ország mellett teszi le a voksát, míg 24 százalékuk Amerikát veszi célba. Európába 2003-ban csupán 20 százalékuk utazott.