A KSH adatai szerint kismértékben a szálláshelyek árbevétele is nőtt az év első két hónapjában: a bruttó bevétel 25 milliárd forint volt, amely folyó áron - 2 százalékos infláció mellett - egy százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A bevételeken belül ugyanakkor az előző évhez képest 5,8 százalékkal csökkentek a szállásdíj bevételek, amelyet a külföldi vendégforgalom tekintetében jelentősen befolyásolt az erősödő forint/euró árfolyam. Januárban 269, februárban 271 forint volt egy euró, ami a két hónap átlagában 9 százalékos erősödésnek felel meg. Az európai összehasonlításban is alacsony átlagárak 8-9 százalékos mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.
Egy szállodai szoba átlagos bruttó ára februárban 9,2 százalékkal volt olcsóbb, mint egy évvel azelőtt, egy kiadható szobára jutó átlagos bevétel pedig 4,5 százalékkal csökkent. 2010 január-februárban 288.000 külföldi vendég 770.000 vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt nőtt 7, illetve 6 százalékkal. A vendégéjszakák számának tekintetében az öt legjelentősebb küldő ország - Németország, Ausztria, Olaszország, Oroszország és Nagy-Britannia - közül a német és a brit vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent 2009-hez képest, a többi piac növekedést regisztrált.
A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban - vagyis az öt- és négycsillagos egységekben -növekedést regisztráltak, a többi kategóriában visszaesett az eltöltött éjszakák száma. A kereskedelmi szálláshelyek 399.000 belföldi vendéget és 894.000 belföldivendég-éjszakát jelentettek az első két hónapban, a vendégek száma stagnált, míg az vendégéjszakák száma 1 százalékkal emelkedett. A belföldivendég-forgalom közel négyötödét fogadó szállodákban 2 százalékos növekedés figyelhető meg az éjszakák számában az előző évihez képest. A vendégek körében szintén népszerű panziók esetében 9 százalékos elmaradás következett be. Bár a tavalyi évhez képest élénkült a vendégforgalom, 2008-hoz képest még mindig 8 százalékos a visszaesés.
A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 2 százalékkal csökkent, míg Budapest 8 százalékos növekedést ért el, főként a visszatérőben lévő külföldi vendégforgalom bővülése miatt. A Balatonon kívül a vendégforgalom visszaesése további négy turisztikai régiót sújtott, így csökkent a forgalom az Észak-Alföldön, a Tisza-tónál, a Dél-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon. Az év első két hónapjában a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 32 százalékos volt, ez megegyezik a 2009. azonos időszaki értékkel. Ezen belül az ötcsillagos szállodák 43, a négycsillagos házak pedig 38 százalékos foglaltságot értek el. A legnagyobb, 47 százalékos kihasználtsági arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg, bár kapacitáskihasználtságuk 3 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
Az új kategóriaként megjelenő kastélyszállók az átlagosnál alacsonyabb, 23,5 százalékos kihasználtsággal működtek az év első két hónapjában A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13.422 forint volt, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel pedig 4.335 forint.
Február végén Magyarországon 1.829 kereskedelmi szálláshely működött , ezen belül a 724 szálloda 44.000 szobával, a 835 panzió pedig 10.000 szobával működött. Az egyéb szálláshelyek- turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping- száma 270 volt. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó - több ágazatban működő - vállalkozások a szálláshelyeken februárban közvetlenül több mint 24.000 munkavállalót foglalkoztattak, ami az előző év azonos időszakinál 4 százalékkal kevesebb.
MTI/Menedzsment Fórum
