Habár a távmunka sok esetben kézenfekvő választásnak tűnhet, s akár jelentősen előremozdíthatná például a kismamák munkaerőpiacra történő visszakanyarodását, ez az egyik olyan álláskategória, melyben a legalacsonyabb az online álláshirdetések száma, többek közt ez derült ki a Jobinfo.hu Online Álláspiaci Riport 2011. első negyedéves adataiból. „A fő területeket vizsgálva az is egyértelműen látszik, hogy a legjobb alkupozícióban a műszaki, informatikai végzettséggel rendelkezők vannak mostanában. A kínált állások 23 százaléka e területen várja a megfelelő önéletrajzokat” – mondta Kristók Balázs, a Jobinfo.hu vezetője.
Budapesten érdemes próbálkozni
Ha a kínált konkrét pozíciókat nézzük, leginkább területi képviselőket és értékesítőket keresnek a munkaadók, ugyanakkor a top10 pozíció közül négy műszaki végzettséghez kötött állás. Utóbbi kategóriában leginkább a szoftverfejlesztőkért, a gépészmérnökökért, műszaki menedzserekért, valamint az informatikai rendszerek támogatását végző szakemberekért „versenyeznek” a cégek.
Az álláskínálati piacot terület szerint vizsgálva egyértelmű a Budapest-központúság, a betöltésre váró pozíciók mintegy 34 százaléka fővárosi, közel 50 százaléka pedig pest megyei munkavégzést jelölt meg helyszínként. „Pest megyét leszámítva a legtöbb nyitott állás – leginkább a hazánkban megtelepedett multiknak köszönhetően – Komárom-Esztergom, Fejér, valamint Győr-Moson-Sopron megyében található, ezért is lenne fontos növelni a munkaerő mobilitását” – mondta Kristók Balázs. A sor végén Nógrád és Tolna állnak, de Békés megyében is csak 2 százaléka található a meghirdetett állásoknak.
Egy nemrég készült kutatás egyébként kedvező tendenciákat mutatott a mobilitással kapcsolatosan: a Kelly Services felmérése szerint immár a magyar lakosság jelentős része is hajlandó lenne elköltözni egy jobb állás reményében. A kutatás szerint a fiatalok, az Y generáció (a 18-29 éves korosztály) tagjai globálisan gondolkoznak, míg az idősebbek, ha mozdulnának is azt elsősorban az országon belül, esetleg Európában tennék meg.
Ami a gazdaság egyes szektorait illeti, a munkavállalási célból akár másik országba költözni is hajlandó dolgozókat a legnagyobb számban a vendéglátás (57 százalék), az olaj- és gázipar (56 százalék), az informatika (56 százalék) valamint a (természet)tudományok (55 százalék) területén találjuk. A külföldre költözés legjelentősebb akadálya a magyar válaszadók 56 százaléka szerint a család és a barátok; ezt követik a nyelvi korlátok (20 százalék), a költözés költsége (12 százalék) valamint a kulturális különbségek (5 százalék).
Érdekes dologra világított rá a Grafton március közepén publikált tanulmánya is, melynek eredményei szerint a régióban a magyar munkavállalók a legelégedettebbek a munkahelyükkel. "Nincs mit csodálkozni azon, hogy a magyar munkavállalók viszonylag jól tűrik a válság utáni időszakot" - mondta el Fehér Tamás a Grafton Recruitment magyarországi ügyvezetője. "A régióban messze mi vagyunk a legrugalmatlanabb munkakeresők, ezért inkább beletörődünk pillanatnyi helyzetünkbe. Ezt erősíti, hogy a magyarok kétharmada még mindig kifejezetten aggódik a válság miatt, és határozottan úgy gondolja, hogy még javában tart. Elenyésző azok száma, akik arra számítanak, hogy már idén javul munkaerőpiaci helyzetük" - tette hozzá.
A Grafton felmérése szerint az országhatárokon belüli költözést a litvánok mellett szintén a magyarok utasítják el a legtöbben. Mindez azt mutatja tehát, hogy csak itthon mozdulunk nehezen, ha egy komoly fizetéssel kecsegtető külföldi ajánlat esik be, a magyarok háromnegyede nem gondolkodik sokat.
A legtöbben még mindig az angolt várják el
A 2011 első negyedévében kínált pozíciók 53 százalékában várja el a munkáltató legalább egy idegen nyelv ismeretét - derül ki a kutatásból. A konkrét nyelv tekintetében egyébkén igen változatos a kép, bár a dobogó nem okoz különösebb meglepetést. A Jobinfo.hu adatai szerint a kínált állások körében megkövetelt idegen nyelvek rangsorában az angol vezet, ezt követi a német, végül a francia.
Százalékos arányban a munkaadók majdnem kétharmada angol, 20 százaléka német, 3 százaléka pedig francia nyelvismeretet vár el a leendő dolgozótól. Ez utóbbi, illetve az egyéb nyelveknél jellemző, hogy mellettük az angol nyelv ismerete ugyancsak követelményként szerepel az álláshirdetésben. „Az adatokból az is megfigyelhető, hogy nagyon keresett a cseh, szlovák, lengyel, román, illetve orosz nyelv. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy Magyarországon számos regionális szolgáltató központ működik, melyek magyar munkaerővel oldják meg a közép-kelet-európai ügyfélhívások lekezelését” – mondta Kristók Balázs.
A fenti alapigazságokra egyébként a jelek szerint a kormány is ráébredt, ezért a Széll Kálmán Terv keretében meghirdette a felsőoktatás átalakítását. Erről egyelőre kevés konkrétum ismert, de a jelek szerint kitartóan képviselik azt az álláspontot, hogy a jövőben az állam csak azokat a felsőoktatási képzéseket (főleg mérnöki és természettudományos szakok) támogassa, melyekkel jobban el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon. Ez pedig csak a többi szak rovására történhet meg.
mfor.hu
