5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Negyven éve, 1975. április 4-én alapította meg Bill Gates és Paul Allen a Microsoft számítástechnikai céget, amely mára a világ egyik legnagyobb szoftvervállalatává terebélyesedett, Windows operációs rendszerük uralja a személyi számítógépek piacát.

A két fiatal programozó 1972-től dolgozott együtt, és 1975 elején határozták el, hogy BASIC fordítóprogramot írnak az akkoriban piacra dobott Altair 8800 számítógéphez. Gates fel is hívta a komputert gyártó MITS céget, ahol azt kérték: mutassák meg a szoftvert. Gépük nem lévén, egy szimulátoron dolgoztak, de a fordítóprogram hiba nélkül futott a bemutatón. Az MITS szerződést kötött velük. Néhány nappal később, 1975. április 4-én bejegyeztették a Microsoftot, a név Allen leleménye volt, aki a mikroprocesszor és a szoftver szavakat gyúrta össze.


A Microsoft 1976-ban vált bejegyzett védjeggyé, első, Unix alapú operációs rendszerüket Xenix néven 1980-ban dobták piacra. A kiugrást a következő év hozta meg számukra, amikor az IBM cég operációs rendszert keresett PC-számítógépcsaládjához. Miután tárgyalásaik kudarcba fulladtak az akkoriban piacvezető CP/M operációs rendszert fejlesztő Digital Research céggel, a Microsofttal kötöttek megállapodást.

Gates megvette és átdolgozta a CP/M egyik klónját, és MS-DOS (Microsoft Disk Operating System) néven adta át az IBM-nek. Az óriásvállalat végül PC-DOS-ként adta ki a programot a személyi számítógép bevezetésekor, 1981-ben, de a Microsoft megtartotta a szoftver tulajdonjogát. Az 1980-as években a DOS lett a legelterjedtebb operációs rendszer, a Microsoft pedig a piacvezető szoftvergyártó. A DOS fénykorában a legenda szerint Bill Gates azt mondta: "640 Kbyte memória mindenre elég!"

A cég - amelyből Allen 1983-ban kiszállt - 1985-ben mutatta be a Windows első változatát, amelynek már grafikus felülete volt, azaz a felhasználónak nem parancsokat kellett begépelnie, hanem egérrel választhatott az ablakok közül. Az áttörést az 1990-ben piacra dobott Windows 3.0 és az Office irodai csomag hozta meg, a Windows a világ legelterjedtebb operációs rendszere lett. Ezután a Windows 95, a Windows 98, a Windows NT, a Windows 2000, majd a Windows XP következett, majd 2009-ben a 7-es, később a 8-as, 2013-ban pedig a Windows 8.1 (Blue) változat. Még az idén kiadják a Windows 10 verziót, amely ugyanúgy fut majd okostelefonon, táblagépen és asztali számítógépeken.

A kilencvenes évek végén a Microsoft milliárdokat fektetett telekommunikációs cégekbe, az MSN Messenger azonnali üzenetküldő 1999-ben jelent meg, ennek szerepét ma már a Microsoft-fiókok kezelésére is alkalmas Skype tölti be. A cég mobiltelefonos operációs rendszert is fejlesztett, a főként üzleti, vállalati fogyasztóknak szánt Windows Mobile 2000-ben jelent meg. Utóda a 2010-től forgalmazott Windows Phone lett, de a vállalat ekkorra lemaradt az Apple és a Google mögött a mobilok és tabletek piacán. A WP az Android és iOS rendszerekkel szemben nem tudott nagy teret nyerni, jobbára csak a 2013-ban a Nokiától felvásárolt, immár Microsoft Lumia telefonokon fut. A Microsoftnak sikeres terméke az Xbox játékkonzol és a hozzá fejlesztett Kinect mozgásérzékelő eszköz is.

A Microsoft rövid idő alatt vált a számítástechnikai ipar legnagyobb cégévé, de piacszerzési és fejlesztési módszereit sokan megkérdőjelezték. A Windows operációs rendszerekbe beépített, ingyenes böngésző, az Internet Explorer miatt a céget az amerikai kormány monopolhelyzettel való visszaéléssel és versenykorlátozással vádolta meg, még feldarabolása is szóba került. 2004-ben az Európai Unió szabott ki rekordösszegű, 497 millió eurós bírságot a Microsoftra piaci fölénnyel való visszaélés, az operációs rendszer forráskódjának titokban tartása és a beépített médialejátszó miatt.

A vállalatot kezdettől fogva irányító Bill Gates - aki hosszú idő óta a világ egyik leggazdagabb emberének számít - 1998-ban lemondott az elnökségről. 2000 januárjában megvált a Microsoft vezérigazgatói tisztségétől is, és az igazgatótanács elnöke lett. 2014 óta már csak technológiai tanácsadóként vesz részt a vállalat irányításában. A cég élén 2000-től Steve Ballmer állt, aki ugyan vezetett be sikeres termékeket, de összességében lassan reagált a piaci trendekre, nem ismerte fel időben az okostelefonok és a táblagépek, a közösségi szolgáltatások fontosságát, és több bukásra ítélt termékkel is előállt (Zune zenelejátszó, Surface táblagép, Windows Vista operációs rendszer).

Ballmer tavaly távozott, a helyébe lépő indiai származású Satya Nadella, a vállalat történetének harmadik vezérigazgatója stratégiai változásokat jelentett be. Igen kemény portfoliótisztításba, leépítésbe fogott, és a vállalati stratégia teljes átszervezését helyezte kilátásba.

A Microsoft Corporation ma több mint 120 ezer alkalmazottat foglalkoztat a világ mintegy 150 országában. Székhelye a Washington állambeli Redmondban van. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot (DJIA) számítják. Milliárdos bevételeinek egyharmadát ma is a Windows különböző változatai adják, a világ számítógépeinek 90 százalékán jelenleg is valamelyik Windows operációs rendszer fut.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!