Mennyi diszkont-áruház van Magyarországon? Táblázat!
Négy diszkontlánc a piacon
Hazánkban jelenleg négy diszkontlánc működik: a Penny Market, a Profi, a Plus és a Lidl. Közülük 2004-ben a Rewe-csoporthoz tartozó Penny érte el a legnagyobb árbevételt: az ACNielsen piackutató vállalat becslései szerint közel 130 milliárd forintot. A társaság - amely 1994-ben lépett a magyar piacra - tavaly hat boltot nyitott, így ma már országszerte 148 üzletet működtet.
A Tengelmann csoporthoz tartozó Plus 1992 augusztusában avatta fel első egységét hazánkban. Tavalyelőtt közel harminc üzletet nyitottak országszerte, s így boltjaik száma 2004 végére elérte a 157-et. A lánc terjeszkedése azonban 2005-re lelassult. A Plus-üzletek forgalma 2004-ben elérte a 91 milliárd forintot, ez közel 14 százalékkal volt több, mint egy esztendővel korábban.
A Profi 2005 decemberében nyitotta meg 73. magyarországi üzletét, ezúttal Sárospatakon. A társaságnak - amely 2004-ben mintegy 38 milliárd forintos árbevételt ért el - 2005-ben ez volt a hatodik felavatandó boltja hazánkban. Mindeközben gyorsan terjeszkedik a 2004 novemberben piacra lépő Lidl is, a Schwarz- csoporthoz tartozó német diszkontlánc.
Újabb diszkont jöhet a telítődő piacraMagyarországon szakértők szerint új piaci szereplő megjelenése zöld mezős beruházással már nem, csak
vállalatfelvásárlássalképzelhető el. Az ország területe lényegében lefedett a nagy hipermarket-láncok által (Cora, Auchan, Tesco, Interspar). Az új belépőknek ráadásul már azzal is számolniuk kell, hogy a fejlesztési költségek ma kétszer-háromszor akkorák, mint az 1990-es években, a nagy láncok megtelepedésének idején voltak.
A koncentráció trendjébe viszont nem illeszkedik, hogy sajtóértesülések szerint 2007 nyarán megkezdi hazai működését a világszerte mintegy ötezer üzletet működtető német Aldi diszkontlánc. A magyar piacon tavaly debütáló Lidl legnagyobb németországi versenytársának megjelenése tovább fokozhatja az árversenyt a kiskereskedelemben.
Egy Aldi méretű lánc piacra lépése rosszabb helyzetbe hozhatja a kisebb hazai üzleteket, illetve az olyan szupermarketeket, mint a Spar. Emellett hátrányosan érintené a beszerzési társulásként működő láncokat, például a CBA-t és a Coopot. Egyes szakértők szerint az új kereskedelmi törvény is a diszkontláncok terjedését ösztönzi.
A cégek között egyébként jelentős különbségek vannak a beszerzési politikát illetően. A Lidl például több mint 80 százalékban nem magyar beszállítókkal dolgoztat, s hasonló beszerzési politikát folytat a magyar piac felé kacsintgató Aldi is. A Lidlt agresszív árpolitika és a vidéki, kevésbé ellátott területekre való koncentrálás jellemzi, ami - a nemzetközi láncok mellett - leginkább a CBA és a COOP piacait veszélyeztetheti. Az ellenkező végletet a francia tulajdonú láncok képviselik, amelyeknél a magyar beszállítói arány 65-80 százalék.
Körte Ildikó
Menedzsment Fórum
