A gazdasági válság rámutatott a hazai munkaerőpiac rákfenéjére, nevezetesen arra, hogy milyen bizonytalan a kölcsönzött dolgozók helyzete. Kurdi Ferenc, az egyebek között munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó Pannon-Work Zrt. munkatársa szerint egyértelműen nagyobb veszélyben van most az ő munkahelyük, hiszen a legtöbb esetben időszakos termelési felfutásokra igénylik őket. Mivel a krízis miatt a legtöbb helyen nincs ilyen helyzet, így a cégeknél először a kölcsönzött dolgozók válnak feleslegessé.
Eszerint a vállalatnál is visszaesett az ily módon foglalkoztatottak létszáma. Elsősorban a járműipari és az elektronikai iparban érdekelt ügyfeleik részéről csökkent az igény, ugyanakkor – tapasztalatuk alapján - a szolgáltatói szektorban egyelőre nincs változás az igényelt létszámban.
Valóban annyi az annyi?
A kormány tavaly év végén még azt közölte, csupán néhány ezer emberről mondható el, hogy a válság negatív hatásai miatt vesztette el munkáját. Ugyanakkor kérdés, valóban megjelennek-e a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottak a hivatalos statisztikákban.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: elvileg a kikölcsönzéssel foglalkozó cégeknek is van bejelentési kötelezettségük a munkaügyi központ felé, ha csoportos létszámleépítésre kerül sor náluk, vagyis több mint harminc ember veszíti el munkáját. Ebben benne vannak a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak is.
Ugyanakkor elvileg azzal, akinek lejár a szerződése, és a cég, amelynek kikölcsönözték, azt nem hosszabbítja meg, nincs tovább dolga az őt foglalkoztató munkaerő-kölcsönző cégnek – vagyis nem feltétlenül jelenik meg a leépítésekről szóló adatokban. Természetesen megpróbálják kikölcsönözni őket, de ha ez nem sikerül, az utcára kerülnek.
Pataky Péter szerint félő, hogy nem tudni mi lesz ezekkel az emberekkel, ha a gyárak termelési szintje nem áll vissza a korábbi állapotra, hanem a jelenlegi vagy a majdani alacsony szinten marad. Ugyanis – helyzetüknél fogva - a különböző, a krízis kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai miatt létrehozott kormányzati támogatásokhoz is nagyon nehezen jutnak hozzá.
Húszezerrel nőtt az álláskeresők száma tavaly év végén
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatait tartalmazó, szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentum is arra utal, hogy nem minden, a válság miatt a munkáját elvesztő ember jelenik meg a hivatalos statisztikában. Eszerint ugyanis 2008 utolsó két hónapjában az előző évinél mintegy 20 ezerrel több álláskeresőt vettek nyilvántartásba a munkaügyi kirendeltségek. A teljes regisztrált állomány létszáma 2008 végén 477,4 ezer fő volt, 32 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
A szakminisztérium adatai szerint a csoportos létszámleépítésekről szóló bejelentések számának dinamikus növekedése nem volt egységes országosan, nem tejedt ki minden régióra. A jelentés két térséget emel ki, ahol a legélesebben jelentek meg a pénzügyi folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai: ez a közép- és a nyugat-dunántúli régió, ahol a külföldi érdekeltségű multinacionális vállalkozások nagy számban koncentrálódnak.
Az Audi és a bérmunka
Ebben a régióban működik a győri Audi Hungaria is, ahol a pénzügyi válság miatti megrendeléscsökkenés miatt szintén nem a törzsállomány munkahelyeit bolygatták meg, hanem a kölcsönzött munkaerőtől – vagy legalábbis annak egy részétől – váltak meg. Lőre Péter, a cég vállalati kommunikáció és kormánykapcsolatok igazgatója nem válaszolt konkrétan arra a kérdésünkre, hogy hány ily módon foglalkoztatott munkavállaló szerződését nem hosszabbították meg. Csupán annyit közölt: elenyésző bérmunkaerő dolgozik náluk.
Tavaly októberben viszont még úgy nyilatkozott: jelenleg mintegy 200 dolgozót foglalkoztat kölcsönzött munkaerőként a cég, s közülük negyvennel novembertől nem hosszabbít szerződést. Vajon mi lett a többi, ilyen feltételekkel a társaságnál tevékenykedő munkavállaló sorsa?
A hátrányokat bezzeg "élvezzük"
Kurdi Ferenc szerint ennek a foglalkoztatási formának Magyarországon elsősorban az az előnye, hogy sokaknak ez az egyetlen lehetősége, hogy a munkaerőpiacon maradjon, vagy oda bekerüljön. Nyugaton sok speciális szakember egy-egy projektre szerződik kölcsönzöttként, hiszen nem akarja hosszabb távra lekötni magát. Ettől azonban hazánkban még nagyon messze járunk – tette hozzá a szakember.
Jelenleg inkább a hátrányokat "élvezik" a dolgozók, mivel nagyobb bizonytalanságban, általában alacsonyabb bérért foglalkoztatják őket – számuk egyébként tavaly év végén meghaladta a százezres nagyságrendet.
A munkáltató előnyei kikölcsönzött munkavállaló esetén: gyorsabban, rugalmasan (a toborzást, kiválasztást a kölcsönző cég végzi), adminisztráció-mentesen juthat munkavállalókhoz, a dolgozók nem növelik a cég alkalmazotti létszámát, bérüket a cég nem bérként, hanem szolgáltatási költségként fizeti ki (a költségszerkezet átalakul), egyszerűbb tőlük megválni. Ugyanakkor - a közhiedelemmel ellentétben - ritkán olcsóbb a kölcsönzött munkavállaló a saját alkalmazottnál.
Kovács Zita
