A hazai mezőgazdaság nem képes alkalmazkodni a megváltozott termelési feltételekhez. Az új kormánynak gyökeres szerkezetváltás kell végrehajtani az ágazatban a hatékonyság, a versenyképesség javítására. Ez az üzenete az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága szakértőinek, akik csütörtökön mutatták be negyedéves ágazati elemzésüket és az immár hatéves: 25. AgrárTrend Indexet.
Az első negyedévben tovább csökkent az – ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő – MBH AgrárTrend Index értéke. A tavalyi utolsó negyedévitől – egytized ponttal – távolodva 31,8 ponton áll, elmaradva a 35 pontos egyensúlyi szinttől. A klímaváltozás: az aszály és a fagykárok – de mindenek előtt az iráni háború, a Hormuzi-szoros lezárása miatt értékelik ilyen borúsan a szektorban a kilátásokat.
Az ágazatok közül a gyümölcs- (27,8 pont) és a tejtermelés (29 pont) érte el a legrosszabb eredményt. A tojás- (34,8 pont), a baromfihús-előállítás (35,3 pont) helyzetét viszont továbbra is az átlagnál jobbnak értékelték.
A gyümölcsszektor rossz szereplésének is főleg a klímaváltozás és a nemzetközi verseny az oka. “Megfelelő védőintézkedések, beruházások nélkül lehetetlen a magyar gyümölcstermesztés helyzetén javítani” – hangsúlyozta Hollósi Dávid, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója. Olyan tőkeigényessé vált ugyanis a nagy élőmunka-igényes termesztés, amely a jelenlegi árakkal nem jövedelmező. Más országok nagyobb, hatékonyabban termelői ezért kiszorítják a magyar gyümölcsöt a polcokról.
Fotó: Pixabay
Klímaváltozás, aszály
A klímaváltozás a szőlő-borszektort, a szántóföldi növénytermesztést is sújtja. Az alföldi szőlőkben május elején mintegy 30 milliárd forintos fagykár keletkezett. A terület négyörödén nem lesz idén termés.
A szántóföldi növénytermesztésben is nagy a baj. “Ha májusban nem lesz elegendő eső, az idén a 2022-eshez hasonló lesz az aszálykár” – előlegezte meg a szakember. Ezt már a kukorica, napraforgó, a kalászosok is megsínylik. Arra számít, hogy az ország egyes térségeiben lesznek olyan – jelenleg szántóföldi – területek, amelyen a jövőben már egyáltalán nem tudnak termelni a klímaváltozás miatt. A hasznosításukra az új kormánynak megoldást kell találni.
A termelők kilátásait az is rontja, hogy a Hormuzi-szoros lezárása miatt az input-anyagok, főleg a termelés legnagyobb költségét jelentő műtrágya ára, meredeken emelkedik. Még az erős forint is árt a gazdáknak, mert – az amúgy is csökkenő világpiaci terményárak alapján – így még kisebb (forint)bevételre számíthatnak.
Tejtermelők, tojás
A tejágazat pedig immár tíz éve nem látott válságba került, az európai túltermelés miatt fél év alatt mélybe: az önköltségi alá zuhantak az eladási árak. Az állattenyésztőknek rossz hír, hogy a tej mellett nyomás alá került immár a sertéshús ára is.
A baromfihús- és a tojástermelés viszont szárnyal, amelyet a hazai állattartók ki is tudnak használni. Kockázatot jelent azonban az EU-Mercosur megállapodással Brazíliából vámmentesen érkező 180 ezer tonna versenyképes árú mellfilé importja.
A szektor helyzetét értékelve arra is kitért a szakember, hogy a hazai mezőgazdaság szerkezete nem versenyképes. Ezen változtatni kell. Az új agrárstratégia kilakításánál az új kormánynak kell dönteni, mire teszi a hangsúlyt, és mit ad fel. Újra kell gondolni a szántóföldi növénytermesztést és a hozzá kapcsolódó szabályrendszert is, az erre épülő termékpályákat. A termelőknek pedig alkalmazkodni kell az új kihívásokhoz, amit szerinte csak a hatékonyság javításával: beruházásokkal lehet megtenni. “Itt a lehetőség egy olyan áramvonalas agrárágazat létrehozására, ami Lengyelországban sikerült. A termelést el kell vinni a végső feldolgozásig, és mérethatékony nagy volumeneket kell előállítani, amellyel a termelők alkuképessé válnak a kiskereskedelmmel szemben.” – mondta Hollósi Dávid.
Mindehhez rendelkezésre is állnak a források, az EU-s pénzek.
2028-tól fordulhat az uniós agrárpolitika
Nem árt sietni, mert 2028-tól új uniós agrárpolitika lesz várhatóan kevesebb forrással. Csökken majd az egy hektárra, egy állatra jutó támogatás. “A jövöben nem lehet majd a támogatásokból megélni” – figyelmeztette előre a termelőket. Emiatt a termelés gyorsuló koncentrációjára, a gazdálkodók számának csökkenésére számít.
A fejlesztésekhez már több mint ezer milliárd forint támogatásról döntött a hatóság. Mint megtudtuk, az agrárhitelezésben több mint harminc százalékos piaci részesedésű bank minden 3. projektet szeretné is finanszírozni. Azt sem titkolta az ügyvezető azonban, hogy az átalakulás fájdalmas lesz, de ha nem teszik meg, a körülmények akkor is kikényszerítik, de tőke nélkül nem fog menni.
“Az hazai agrárium jelenlegi nehézsége nem magyar, hanem nemzetközi probléma, amihez még nem tudtunk megfelelően alkalmazkodni.” Ezt ismerte el Héjja Csaba, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai ügyfelekért felelős központjának a vezetője is. Pedig sürget az idő, mert egyre radikálisabbak és gyorsabbak a változások. Ezt tükrözi a FAO élelmiszer-árindex alakulása is. Míg az ezredforduló közelében öt év alatt következett be 20 százalék árváltozás, addig 2020 után alig 8 hónap alatt következik be ekkora drágulás: gyorsul a változékonyság. Bár az ellenállóképességet szerinte is csak beruházásokkal lehet javítani, de a struktúraváltáshoz figyelembe kell venni az adottságokat is. Magyarország termelési szerkezetét is meghatározza a mérete, földrajzi elhelyezkedése, természeti adottságai, erőforrásai. Más-más méretű gazdaság más-más hatékonysággal képes termelni.
Lapunk kérdésére, hogy a gabona-hús vertikumra épülő hazai agrárgazdaság szerkezetét milyen irányba kell változtatni, mely termékpályát válasszák a vállalkozások, erre Hollósi Dávid nem ajánlott kész receptet. Ezt a vállalkozások maguk fogják megtalálni. De, mint mondta: “Eljött az agribusiness kora!”
