Magyarországon eddig öt szarvasmarha telepen azonosítottunk ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött állatokat. A ragályos vírus rendkívül könnyen terjed, ha egy állattelepen nem tartják be az óvintézkedéseket! Az állategészségügyi hatóság ezért ismét nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a saját felelősségükre a védekezésben! A vírus ellen csak úgy tudunk védekezni, ha az állattartók rendkívül felelősen betartják a szabályokat, az óvintézkedéseket, és nem veszik félvállról a saját állataik védelmét. Ahol fertőzött állatot találunk, ott az egész állatállományt fel kell számolni. A kontaktszabályok be nem tartása pedig más állattelepeket is veszélybe sodor.
Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást:
• Csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek jelenléte elengedhetetlen.
• Minden be- és kihajtó járművet alaposan fertőtlenítsenek.
• Használjon tisztán tartott munkaruhát és lábbelit az állatok közelében.
• Az állatgondozáshoz használt eszközöket, gépeket rendszeresen tisztítsa, és ne adja kölcsön más telepre!
• Ne használjon más gazdaságból származó takarmányt, almot vagy eszközt – ezek ne kerüljenek be a saját telepre!
• A telepet megfelelően kerítse körbe, hogy megakadályozza a vadon élő állatokkal való érintkezést.
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat – elsősorban a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, valamint több vadon élő fajt (pl. őz, vaddisznó) – érinti.
A vírus leggyakrabban közvetlen érintkezéssel – élőállatok közötti fertőzéssel – terjed, de a betegség könnyen terjed közvetett módon is: állati termékekkel (kezeletlen nyers tej, fertőzött takarmány), tárgyak és az állatok közelében dolgozó személyek útján is (ruházaton, lábbelin, járművön, állatorvosi eszközökön keresztül) és akár a széllel is.
Fotó: Depositphotos
Tünetek, amelyeket egyetlen állattartó se hagyjon figyelmen kívül, ha az állaton észlel: étvágytalanság, depresszió, láz, sántaság csökkent tejtermelés, nyáladzás, újszülöttek hirtelen elhullása, hólyagok és sebek (szájon, nyelven, tőgyön, lábvégeken). Juhok és kecskék esetében a tünetek gyakran enyhék, nehezebben észlelhetők.
Gyanú esetén (amennyiben a fenti tünetek bármelyike jelentkezik az állományban), az állattartó haladéktalanul értesítse: az ellátó állatorvost, vagy a járási hivatal állategészségügyi osztályát, vagy a hívja a Nébih Zöldszámát +36 80 263 244
A járvány aktuális helyzetéről, védekezési lehetőségekről és a hatósági előírásokról naprakész információk elérhetőek a Nébih tematikus aloldalán: portal.nebih.gov.hu/rszkf
