Aranyélet című rovatunkban a hét közepén videós darabokat közlünk, amiben a hét aktuális történéseiről kérdezzük az utca emberét. Vasárnap esténként olvasói levelek jönnek. Bármilyen hétköznapi tapasztalatáról írhat a közvetlen környezetéből, vagy kikapcsolódása idejéről. Jóról is, rosszról is, a lényeg, hogy röviden és szélsőségektől mentesen írja meg.
Szerkesztőségünk a beérkezett olvasói levelek tartalmával nem feltétlenül ért egyet, azokat jogunkban áll megszerkeszteni, miközben a stílusuktól és a tartalmuktól függően nem vagyunk kötelesek minden beérkező levelet leközölni. Várjuk írásaikat az [email protected] e-mail-címre!
’Tisztelt szerkesztőség!
Azzal fogom untatni Önöket, ami nekem viszont egyáltalán nem unalmas. Sőt, nagyon is szeretem. Rögtön ide is írom: a tojásos nokedli fejes salátával. Tudom, ennek nem mostanában van a szezonja, mármint a salátának, de én így szeretem és a család is. Na most! Van egy bökkenő: ez pedig nem az, hogy nem lehet zöld salátát kapni, mert lehet, bár nem olcsó. A tojással van a legnagyobb baj, valójában ezért írok.
Tudom, drága mulatság manapság a tojás, én se nagyon hittem el, hogy ilyen gyorsan felmegy az ára. A nyár elején még 50-60 forint körül volt, aztán jött az ősz és hipp-hopp 70, majd 80 lett, most meg már 100 forintot vagy még többet is elkérnek érte.
A tojásból általában két tízes dobozzal szoktam venni, az elég úgy egy-másfél hétig. Most is beraktam a kosárba két magyar tojásdobozt a szupermarketben és vettem még több olyan terméket, aminek most maximálták az árát. Azokból sem túl sokat, két-három liter tejet, egy fél Trapistát (ki tud már egy egészet megfizetni?), ilyeneket. A pénztárnál aztán nagy meglepetés ért: rám szólt a pénztáros, hogy nem vihetek két doboz tojást, mert korlátozták, csak egyet lehet, hogy másnak is jusson.
Persze, csak hümmögni tudtam, és odavágtam, hogy majd megveszem a második dobozt egy másik boltban. Különben volt ott egy jó nagy hirdetmény és ahogy fizettem, el is olvastam. Azt írta a bolt, hogy bizonyos árukból csak néhány csomagot vagy kilót lehet venni. Ilyen hirdetményt mellesleg már láttam két-három hete is és azt is észre vettem, hogy több gondolán kezd kifogyni a maximált áron kínált termék.
Megkérdeztem az eladót és azt mondta: jól teszem, ha most bespejzolok például magyar krumpliból, mert karácsony után úgy ahogy mondja, egyszerűen nem lesz, áruhiány lesz. Azt is mondta, hogy más alap élelmiszerből is ez lehet, de én nem nagyon hittem neki.
Később, a közgazdász ismerősömnek is elmeséltem ezt az egész dolgot. Ő általában hideg fejjel gondolkodik és azt jósolta, hogy ezeknek az úgynevezett ársapkáknak (ki a fene találta ki ezt a szót, nem tudom) nem sok értelme van, ettől nem lesz kisebb az infláció. Viszont áruhiány tényleg lehet. Mármint magyar gyártású áruké. Azért, mert a kereskedő nem fogja veszteséggel eladni azt az árut, nem éri meg neki, hogy vegyen a nagybanin, úgyhogy ezért nem lesz hazai.
Azt is mondta, hogy ilyenkor az szokott történni, hogy mivel ez az ársapka csak az itthon előállított termékekre vonatkozik, a kereskedők, főleg a piacokon, magas áron fogják adni az import krumplit, mármint jóval magasabban, mint a maximum lehetne. Tehetik majd, hiszen magyar már nem lesz januárban, viszont az emberek akkor is keresni fogják. Tessék mondani? Akkor tényleg, mi a fenének volt az az egész? Mit csinál az illetékes? Nem az elvtárs, hanem a mostani úr, a miniszter meg a főnöke?
Éva, egy magyar állampolgár
