<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Matolcsy György a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnéséről beszélt egy budapesti konferencián, ami az elemzőket nem lepte meg, a Stabilitás Pénztárszövetség azonban nyílt államosítási kísérletnek nevezte a bejelentést.

A nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság kedden rendezett konferenciáján bejelentette: "a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer (...) megszűnik, a három pillérből kettő, az állami és az önkéntes marad". A felhalmozott magán-nyugdíjpénztári vagyon kisebbik részét, a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának kiegyenlítésére fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az államadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárddal csökkenti a költségvetés kamatterheit - magyarázta a miniszter.

Matolcsy György elmondta: a következő napokban nyilvánosságra kerül, hogy milyen feltételek mellett működhetnek a magánnyugdíjpénztárak, és "sem a belépés, sem a maradás nem lesz kötelező, (...) a feltételek változni fognak". Az MTI-nek nyilatkozó elemzőket nem lepte meg a bejelentés, azt várhatónak nevezték. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy sem az átlépők száma, sem a részletek nem ismertek még.

A Stabilitás Pénztárszövetség nyílt államosítási kísérletnek nevezte a második pillér megszüntetését, és felhívta a figyelmet arra: a magánpénztári befizetések magántulajdont képeznek, amit az Alkotmány garantál.

A szervezet állásfoglalásában reagált a nemzetgazdasági miniszter szavaira, ebben azt tanácsolta a pénztártagoknak, hogy amíg a kormány nem tisztázza azokat a részletszabályokat, ami alapján mindenki egyénileg ki tudja számolni, hogy melyik rendszerrel jár jobban, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert - például öröklés esetén - rosszabbul is járhatnak. Az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magánpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lesz lehetséges.

Juhász Istvánné főtitkár a demokrácia nyílt megcsúfolásának nevezte a közleményben, hogy a kormányzat az általuk többször kezdeményezett tárgyalásos út helyett erővel, fenyegetéssel, a magánpénztári rendszer iránti állampolgári bizalom megingatásával igyekszik elérni, hogy 3,090 millió pénztártag 3047 milliárd forintnyi egyéni számlán felhalmozott megtakarítását önként átadja egy ismeretlen, "a kormány által kijelölt szerv részére".

Eközben a keddi Financial Times arról írt, hogy Közép-Európa pénzszűke sanyargatta országai azért távolodnak el a nyugdíjreformoktól, hogy ellenőrzés alatt tarthassák közadósságaikat, mivel az EU nem hajlandó a változtatásokat figyelembe venni adósságszintjeik kalkulációjában.

Lengyelországban is magánnyugdíjpénztárakat érintő változtatásokat jelent be a kormány a jövő héten, a lengyel kormányfő keddi bejelentése szerint. Donald Tusk azonban hozzátette, hogy nem "forradalmi" módosításokra kerül sor, mint például a hozzájárulás felfüggesztése. A változások nem a rendszer megszüntetését célozzák, az állam nem akarja senkinek a megtakarítására, vagy nyugdíjára rátenni a kezét - szögezte le a lengyel kormányfő.

MTI

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.