A népesség majdnem fele akár még egy kicsit többet is fizetne az általa használt energiáért, ha ezzel hozzájárulhat e függőség csökkentéséhez – egyebek mellett ez derült ki az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet 2025 novemberében végzett 1500 fős, országosan reprezentatív, kérdőíves felméréséből.
A magyar felnőttek többsége tisztában van vele, hogy az ország energiaellátása problémákkal küzd, kihívások előtt áll. És bár nem feltétlenül ezt a kérdést tartják jelenleg az ország legfontosabb kihívásának, de a társadalom nagyon is tudatában van a veszélyeknek.
Az energiafelhasználási adatok azt mutatják, hogy Magyarország erősen kitett az orosz energiaimportnak: a kőolaj mintegy 70 százaléka, a földgáz 62 százaléka származott közvetlenül Oroszországból 2023-ban. A Paksi Atomerőmű üzemanyagát is figyelembe véve, a primer energia-felhasználás kb. 57 százalékát adták orosz energiahordozók.
Összességében a felnőtt népesség szűk egyharmada (30 százalék) sorolja az energetikai kérdéseket az ország előtt álló három legfontosabb kihívás közé. E csoport egyik fele az ország energiaellátásának biztosítását, a másik fele pedig az orosz energiahordozóktól való függőség tényét tartja kiemelt kihívásnak. A véleményeket erősen befolyásolják a politikai preferenciák, hiszen a kormánypárti szavazók főleg az ellátás biztonságát, míg az ellenzéki szavazók inkább az orosz energiahordozóktól való függőség kérdését emelték ki.
Fotó: IDEA
2025. végén tehát nagyjából 2.3 millió hazai felnőtt látta úgy, hogy az energiaellátással kapcsolatos problémák megoldása az ország előtt álló legsürgetőbb feladatok közé tartozik. A teljes népesség többsége (78 százalék) tisztában van vele, hogy Magyarország energiaellátása nagyon erősen függ Oroszországtól és lakosság kétharmada ezt kockázatosnak (62 százalék), hátrányosnak gondolja.
Fotó: IDEA
Sőt, a felnőttek kétharmada (66 százalék) azzal is egyetért, hogy a legfontosabb cél ma Magyarország energiaellátásának biztosítása szempontjából az, hogy az egy országtól való függés mértékének csökkentése érdekében sokszínűbbé kell tenni az importált energiahordozók kínálatát. A döntő többség nem a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatos további fejlesztéseket támogatja, de, akik az energiaellátás biztonságát a közeljövő fő kihívásai között tartják számon, az átlagnál sokkal nyitottabbak erre.
Fotó: IDEA
A lakosság közel fele (48 százalék) szerint a függőség mértéke olyan nagy kockázat, hogy még valamivel többet is fizetne az általa felhasznált energiáért, ha ezzel segíthetne valahogy. Igaz, a túlnyomó többség csak minimális, jelképes mértékű többletköltséget tudna vállalni.
Fotó: IDEA
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet felmérése azt is vizsgálta, hogy a magyar társadalom tagjai hogyan viszonyulnak a más országoktól történő energiahordozó-vásárláshoz, annak függvényében is, hogy mely országokat érzik Magyarországhoz közelebbinek, értékeik és érdekeik alapján. Az eredmények szerint a hazai felnőtt népesség tagjai, jól láthatóan azokból az országokból szeretnének energiahordozókat vásárolni, amelyeket “barátinak„ tartanak, ezen belül pedig földrajzilag is minél közelebb vannak Magyarországhoz. Oroszországot és Ukrajnát a lakosság inkább a magyar érdekektől és értékektől távoli országoknak tartja, ennek megfelelően a többség nem vásárolna ezektől az országoktól energiahordozókat, hiába vannak földrajzi értelemben közel. Az USA egyértelműen „barátibb” országnak tűnik ugyan, de a nagy földrajzi távolság miatt a többség szintén nem tartja megfelelő üzleti partnernek az energiahordozók importja szempontjából.
Fotó: IDEA
Ezen a kitettségen az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint sürgősen változtatni kell: az uniós közös célok alapján 2040-ig a klímaváltozást előidéző kibocsátásokat 90 százalékkal kell csökkenteni, míg 2050-re gyakorlatilag 0-ra kell redukálni. Magyarországnak a termelői oldalon a napenergia-beruházások folytatása, illetve a tárolás mellett az azokat kiegészítő szélenergiába kell befektetnie, úgy, hogy a szeles kapacitások elérjék a napos kapacitás 50 százalékát. A fogyasztói oldalon pedig elsősorban a hatékonysági és takarékossági fejlesztéseket kell mihamarabb megkezdeni. Ennek érdekében az államnak szociális alapúra kell átalakítania a rezsicsökkentés rendszerét, másfelől érdemi, hosszútávú programokat kell indítania a felhasználás minél gyorsabb csökkentéséért.
