<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Az alacsony foglalkoztatottság legfőbb okai a magas adóterhelés és a túlságosan bőkezű jóléti transzferek - vélekedett Kátay Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdasági elemzője a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által rendezett konferencián szerdán Budapesten.

Kátay Gábor előadásában úgy vélte, az alacsony aktivitás, a visszafogott munkakereslet, az adóelkerülés és az ezekből következő alacsony potenciális GDP-növekedés legfőbb okai a béreket terhelő magas adók és járulékok, valamint a túlságosan bőkezű gyermektámogatási és nyugdíjrendszer, melyek ellenösztönzőt jelentenek a munkavállalásra. A vezető elemző szerint olyan reformcsomagra van szükség, amely ösztönzi a munkahelymegőrzést, növekedést generál, növeli az adózók körét, miközben megőrzi az államháztartás egyensúlyát.

Kátay Gábor szerint a jóléti transzferek visszaszorítására, a munkakeresés célzottabb támogatására, valamint a munkát terhelő adók csökkentésére lenne szükség. Az elemző szerint érdemes lenne tovább emelni a nyugdíjkorhatárt, valamint szigorítani az előnyugdíjazás lehetőségeit. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a 25-64 évesek 11 százaléka kap valamilyen rokkantsági támogatást, s ez az arány a legmagasabb Európában.

A gyermektámogatási rendszer ugyancsak igen bőkezű Magyarországon Európa más országaihoz viszonyítva - mondta Kátay Gábor, hozzátéve, hogy az adatok szerint a munkakihagyás után jelentősen romlanak az anyák elhelyezkedési esélyei. Úgy vélte, a gyes-gyed 2 évre történő rövidítése lenne indokolt.

A munkát terhelő adók mérséklését recesszió idején elsősorban a munkaadói járulék csökkentése révén célszerű megvalósítani, mivel a munkahelyek megőrzését ez segíti jobban - vélekedett Kátay Gábor. Mint kifejtette, egy olyan jövedelemadó-rendszer lenne növekedési szempontból a legoptimálisabb, melyben az alacsony jövedelműeknél csökkenne az adóterhelés, míg a legmagasabb jövedelműeknél (kb. 3 millió forint éves jövedelem felett) ugyancsak csökkenne a marginális adóteher, hiszen a becslések szerint az ilyen változtatások ösztönöznék több munkára az említett csoportokat.

A kormány adócsomagjával kapcsolatban pozitívumként emelte ki, hogy a munkaadói járulékok csökkennek, valamint hogy az alacsony keresetűek átlagos adókulcsai mérséklődnek, ugyanakkor kritizálta, hogy a magas keresetűeknél nőnek a marginális adóráták, ez ugyanis a növekedés ellen hat.

Ugyancsak negatívumként említette, hogy az adórendszer bonyolultabb lett, úgy vélte, nem világos a szuperbruttósításból szármaszó előny. Összességében úgy ítélte meg, hogy az adócsomag inkább a jövedelmek erősebb újraelosztását, mintsem a növekedés ösztönzését eredményezi.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója előadása elején leszögezte, az alapokban nagy mértékben egyetért Kátay Gáborral. Világos, hogy Magyarország a gazdasági fejlettsége által megengedettnél többet költ szociális transzferekre - fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte ezek mérséklése mellett az állam működési kiadásainak jelentős csökkentése is szükséges lenne.

Palócz Éva úgy vélte, csupán adóátrendezésből nem lehet markáns eredményeket elérni, ehhez elengedhetetlenül szükséges a kiadások lefaragása, annak ellenére, hogy ez rövid távon növekedési áldozatokkal járhat.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója osztotta Kátay Gábor véleményét a szuperbruttósítással kapcsolatban. Kijelentette, "érthetetlen eleme a kormány programjának, zavaró, nincs funkciója, viszont tovább bonyolítja az adórendszert". Palócz Éva nagyon jó lépésnek tartotta a vagyonadó (ingatlanadó) bevezetését, ám úgy vélte, szerencsésebb lett volna, ha az minden ingatlanra kiterjed, és alacsonyabb kulccsal számítják. Mint fogalmazott, az egész adórendszer átalakításának kulcseleme lehetne, hogy a jövedelmet terhelő adókat részben vagyontípusú adókká csoportosítsák át, mert ez serkentené a foglalkoztatást.

MTI/Menedzsment Fórum 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.