A magyarok általában közvetlenül néhány évvel a nyugdíj előtt kezdenek el foglalkozni azzal, mennyi lesz majd az időskori ellátásuk, holott ezzel a problémával sokkal korábban, akár már a munkába álláskor el kell kezdeni számolni – hangzott el az Aviva életbiztosító csütörtöki sajtóbeszélgetésén.
Nem elég néhány évig spórolni
„Magyarország azok között az országok között van, ahol a GDP százalékában meghatározott nyugdíjcélú kiadások meghaladják az OECD átlagát. Ennek hatására nem csak nálunk, de a régióban a cseheknél, a románoknál és a lengyeleknél is, más-más módon ugyan, de állami ösztönzőkkel támogatják az öngondoskodási megoldásokat” – hívja fel a figyelmet Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési- és marketing vezérigazgató-helyettese.
„A nyugdíjas évek anyagi biztonságáról történő gondoskodást nem a nyugdíjba vonulás előtt néhány évvel, hanem évtizedekkel korábban, akár már munkába álláskor érdemes elkezdeni” – vélekedik a szakember.
A nyugdíjasok száma 2008-ban elérte a 2,2 milliót, miközben az aktív lakosság 5 millió, ebből 3,9 millióan fizetnek járulékot. Akkor működne a jelenlegi rendszer, ha 5 járulékfizetőre jutna egy nyugdíjas – emeli ki Zolnay Judit.
A fejekben kell rendet tenni
Az Aviva vezérigazgató-helyettese szerint elsősorban az emberek fejében kell változást elérni, nem lehet mindig abban bízni, hogy a mindenkori kormány majd megoldja a helyzetet. „Ezt csak úgy lehet megoldani, ha már gyermekkorban elkezdik a tudatos öngondoskodásra nevelni az embereket. Az tarthatatlan, hogy ma Magyarországon el lehet jutni úgy egy diplomáig, hogy közben az emberek alapvető pénzügyi ismeretekkel sincsenek tisztában” – véli Zolnay Judit.
A szakember szerint elsősorban azért érdemes a tudatos öngondoskodásra figyelni, mert a nyugdíjkorhatár elérésével a legtöbb embernek jelentősen csökken a jövedelme, a kiadások viszont a tévhittel ellentétben egyre magasabbak az egészségügyi kiadások miatt. Ebből a szempontból a magas jövedelmű férfiak vannak a legnehezebb helyzetben, nekik csökken a legnagyobb mértékben a jövedelmük.
Zolnay Judit szerint a magánnyugdíjpénztárak fontos elemei a rendszernek, ugyanakkor az nem elég, ha csak ott gyűjtjük a pénzt, ugyanis az nem fedezi a kieső jövedelmeket. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak is lehetne fontos szerepe, az a megoldás elsősorban azoknak lehetne megfelelő, akik viszonylag kevés pénzt tudnak megtakarítani.
A statisztikák szerint egyébként a 62 éves nyugdíjkorhatár elérése után a férfiak esetében 15, a nők esetében pedig 19 év a további várható élettartam „Bizonyára senki sem akarja úgy leélni ezeket az éveit, hogy anyagi problémái vannak éppen akkor, amikor igazán élhetne” – emelte ki az Aviva vezérigazgató-helyettese.
Ismét kezdünk bízni a kockázatosabb befektetésekben
A válság hatására eleinte a magyar piacon is a tőke, illetve a hozamgarantált termékek irányába fordultak a befektetők, a korábbi kétszámjegyű betéti kamatok miatt pedig a lekötött betétek népszerűsége is megugrott – derül ki az Aviva friss felméréséből..
„A jegybanki alapkamat folyamatos csökkentése, és a tőkepiacok közelmúltbeli kiemelkedő teljesítménye miatt ugyanakkor az ügyfelek az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján újra bízni kezdtek a kockázatosabb, ám hosszú távon nagyobb hozammal kecsegtető befektetésekben.” – mondja Zolnay Judit.
Hasonló tendenciákra világít rá az Aviva friss régiós felmérése, amelyből kiderül, hogy egyelőre Romániában és Csehországban is a kockázatmentes, rövidtávú befektetésnek van nagyobb piaca. Csehországban a lakosság hagyományosan még mindig inkább a bankbetétek iránt érdeklődik annak ellenére, hogy azok kamata igen alacsony. Igaz, főként középtávú megtakarításként népszerűek a lakáskasszák és a befektetési alapok is, ugyanakkor a hosszú távú megoldások kiaknázásában ott is jelentős növekedési potenciál rejlik.
A cseh piacon egyébként négy olyan megtakarítási eszköz van, amely állami támogatást és / vagy adókedvezményt élvez, utóbbiak körébe tartoznak az életbiztosítások, valamint a befektetési alapokból származó bevételek is, ha a befektetés időtartama hat hónapnál hosszabb. Hasonló a helyzet Romániában, ahol szintén a betétek állnak a lakossági preferencia lista élén: érdekesség, hogy nagyon kedveltek a látra szóló betétek is, hiszen ezek amellett, hogy abszolút kockázatmentes befektetések, kamatszintjük tavaly majdnem megközelítette a lekötések után járó kamatokat – derül ki az Aviva felméréséből.
Ezzel szemben a befektetési alapok, illetve az egyéb tőkepiaci termékek iránt Romániában szerény a kereslet, ezek penetrációja a piacon igen alacsony. A kutatás szerint ugyanis a román ügyfelek a krízis hatására a magasabb kockázatú befektetési termékektől szintén elfordultak a garanciát nyújtó befektetések irányába. A lakosság alacsony megtakarítási képességét mutatja, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások egy főre jutó átlagos összege jóval alatta marad az adókedvezményre jogosító maximumnak.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
