5p

A magyarok több mint fele - 59 százaléka - nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nyugdíjas éveikre való felkészüléssel – derül ki az Aviva Csoport tavaly készült felméréséből. A szakemberek szerint nem lehet a mindenkori kormányra várni, az emberekben kéne tudatosítani az öngondoskodás fontosságát. Mfor.hu-háttér.

A magyarok általában közvetlenül néhány évvel a nyugdíj előtt kezdenek el foglalkozni azzal, mennyi lesz majd az időskori ellátásuk, holott ezzel a problémával sokkal korábban, akár már a munkába álláskor el kell kezdeni számolni – hangzott el az Aviva életbiztosító csütörtöki sajtóbeszélgetésén.

Nem elég néhány évig spórolni

„Magyarország azok között az országok között van, ahol a GDP százalékában meghatározott nyugdíjcélú kiadások meghaladják az OECD átlagát. Ennek hatására nem csak nálunk, de a régióban a cseheknél, a románoknál és a lengyeleknél is, más-más módon ugyan, de állami ösztönzőkkel támogatják az öngondoskodási megoldásokat” – hívja fel a figyelmet Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési- és marketing vezérigazgató-helyettese.

„A nyugdíjas évek anyagi biztonságáról történő gondoskodást nem a nyugdíjba vonulás előtt néhány évvel, hanem évtizedekkel korábban, akár már munkába álláskor érdemes elkezdeni” – vélekedik a szakember.

A nyugdíjasok száma 2008-ban elérte a 2,2 milliót, miközben az aktív lakosság 5 millió, ebből 3,9 millióan fizetnek járulékot. Akkor működne a jelenlegi rendszer, ha 5 járulékfizetőre jutna egy nyugdíjas – emeli ki Zolnay Judit.

A fejekben kell rendet tenni

Az Aviva vezérigazgató-helyettese szerint elsősorban az emberek fejében kell változást elérni, nem lehet mindig abban bízni, hogy a mindenkori kormány majd megoldja a helyzetet. „Ezt csak úgy lehet megoldani, ha már gyermekkorban elkezdik a tudatos öngondoskodásra nevelni az embereket. Az tarthatatlan, hogy ma Magyarországon el lehet jutni úgy egy diplomáig, hogy közben az emberek alapvető pénzügyi ismeretekkel sincsenek tisztában” – véli Zolnay Judit.

A szakember szerint elsősorban azért érdemes a tudatos öngondoskodásra figyelni, mert a nyugdíjkorhatár elérésével a legtöbb embernek jelentősen csökken a jövedelme, a kiadások viszont a tévhittel ellentétben egyre magasabbak az egészségügyi kiadások miatt. Ebből a szempontból a magas jövedelmű férfiak vannak a legnehezebb helyzetben, nekik csökken a legnagyobb mértékben a jövedelmük.

Zolnay Judit szerint a magánnyugdíjpénztárak fontos elemei a rendszernek, ugyanakkor az nem elég, ha csak ott gyűjtjük a pénzt, ugyanis az nem fedezi a kieső jövedelmeket. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak is lehetne fontos szerepe, az a megoldás elsősorban azoknak lehetne megfelelő, akik viszonylag kevés pénzt tudnak megtakarítani.

A statisztikák szerint egyébként a 62 éves nyugdíjkorhatár elérése után a férfiak esetében 15, a nők esetében pedig 19 év a további várható élettartam „Bizonyára senki sem akarja úgy leélni ezeket az éveit, hogy anyagi problémái vannak éppen akkor, amikor igazán élhetne” – emelte ki az Aviva vezérigazgató-helyettese.

Ismét kezdünk bízni a kockázatosabb befektetésekben

A válság hatására eleinte a magyar piacon is a tőke, illetve a hozamgarantált termékek irányába fordultak a befektetők, a korábbi kétszámjegyű betéti kamatok miatt pedig a lekötött betétek népszerűsége is megugrott – derül ki az Aviva friss felméréséből..

„A jegybanki alapkamat folyamatos csökkentése, és a tőkepiacok közelmúltbeli kiemelkedő teljesítménye miatt ugyanakkor az ügyfelek az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján újra bízni kezdtek a kockázatosabb, ám hosszú távon nagyobb hozammal kecsegtető befektetésekben.” – mondja Zolnay Judit.

Hasonló tendenciákra világít rá az Aviva friss régiós felmérése, amelyből kiderül, hogy egyelőre Romániában és Csehországban is a kockázatmentes, rövidtávú befektetésnek van nagyobb piaca. Csehországban a lakosság hagyományosan még mindig inkább a bankbetétek iránt érdeklődik annak ellenére, hogy azok kamata igen alacsony. Igaz, főként középtávú megtakarításként népszerűek a lakáskasszák és a befektetési alapok is, ugyanakkor a hosszú távú megoldások kiaknázásában ott is jelentős növekedési potenciál rejlik. 

A cseh piacon egyébként négy olyan megtakarítási eszköz van, amely állami támogatást és / vagy adókedvezményt élvez, utóbbiak körébe tartoznak az életbiztosítások, valamint a befektetési alapokból származó bevételek is, ha a befektetés időtartama hat hónapnál hosszabb. Hasonló a helyzet Romániában, ahol szintén a betétek állnak a lakossági preferencia lista élén: érdekesség, hogy nagyon kedveltek a látra szóló betétek is, hiszen ezek amellett, hogy abszolút kockázatmentes befektetések, kamatszintjük tavaly majdnem megközelítette a lekötések után járó kamatokat – derül ki az Aviva felméréséből.

Ezzel szemben a befektetési alapok, illetve az egyéb tőkepiaci termékek iránt Romániában szerény a kereslet, ezek penetrációja a piacon igen alacsony. A kutatás szerint ugyanis a román ügyfelek a krízis hatására a magasabb kockázatú befektetési termékektől szintén elfordultak a garanciát nyújtó befektetések irányába. A lakosság alacsony megtakarítási képességét mutatja, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások egy főre jutó átlagos összege jóval alatta marad az adókedvezményre jogosító maximumnak.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!