Megjelentek az MNB előzetes adatai, melyből kiderül a magyar háztatások milyen pénzügyi megtakarításokkal, kötelezettségekkel rendelkezhettek 2025. III. negyedévében – ismerteti a Bankmonitor.
Az idei év harmadik negyedévében az előzetes adatok alapján mind a pénzügyi eszközök, mind a pénzügyi kötelezettségek rekordra emelkedtek. (Előbbi 114 565,5 milliárd forintot, míg utóbbi 17 638 milliárd forintot tett ki.)
A nettó pénzügyi vagyona a háztartásoknak 96 927,5 milliárd forintra rúgott 2025. III. negyedévében, ez a tavalyi év azonos időszakához képest 8,95 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 1,59 százalékkal nőtt.
Fotó: DepositPhotos.com
Egyre többet buknak a magyarok azért, mert nem kötik le a pénzüket
Tovább emelkedett a készpénzben és lekötésnél nélkül, látra szóló betétben lévő pénz összege. Előbbi 7304,9 milliárd forintra, utóbbi pedig 12 626,5 milliárd forintra rúg. Ezen tételek összege, 19 931,4 milliárd forint eddig rekordnak tekinthető, 12,23 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét.
Érdekesség, hogy a készpénz állománya az előző negyedévben minimálisan magasabb volt, de a lekötés nélkül a bankszámlán tartott összeg érdemben növekedett.
Miért lényeges az, hogy ekkora összeget tartanak lekötés nélkül a magyarok? Azért, mert ezen összeg jellemzően nem termel semmilyen hozamot, ugyanis a legtöbb banknál a látra szóló betétek kamata is elhanyagolható. Márpedig a szeptemberi visszatekintő 4,3 százalékos éves inflációból kiindulva a lekötés nélküli állomány vásárlóértéke nagyságrendileg 857 milliárd forintot veszített az értékéből.
Kicsit másképp megközelítve minden magyarra durván 2,089 millió forint készpénz, lekötés nélküli számlapénz jut, aminek az egy évvel korábbiakhoz képest 89 ezer forinttal csökkent a vásárlóereje. Természetesen ez csak egy szemléletes példa, hiszen a kérdéses összeg nem egyenletesen oszlik meg a magyar lakosság körében, jó eséllyel a leggazdagabbak kezében összpontosul ezen vagyon jelentős része.
Lehetne azt mondani, hogy az alacsony kockázatú, vagy kockázatmentes befektetések hozama elhanyagolható, de azért ez ma már nem állja meg a helyét. Lehet látni olyan betéteket, ahol az éves kamat bruttó 6-8 százalék körül alakul. Míg vannak olyan lakossági állampapírok, ahol az éves hozam, az EHM értéke 6,97 százalék, illetve 7,18 százalék. Vagyis már mérsékelt kockázatok mellett is leküzdhető a jelenlegi infláció, sőt áremelkedés feletti, reálhozamot lehet elérni.
Fotó: DepositPhotos.com
Egyre több pénzt visznek külföldre a magyarok
Az előzetes adatok alapján 2025. III. negyedévében mintegy 11 275,4 milliárd forintot tartanak külföldön a magyar háztartások, ez a teljes pénzügyi eszközállománynak a 9,85 százaléka. Jelentős, mintegy 5317,8 milliárd forint értékű a magyarok külföldi vállalatokban szerzett részesedésének értéke. Emellett 2675,3 milliárd forint van külföldi befektetési jegyekben, 2189,1 milliárd forint külföldi betétekben és 1093,1 milliárd forint külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban.
A külföldi pénzügyi eszközök összértéke 2024. III. negyedévéhez képest 14,16 százalékkal, az előző negyedévhez, azaz 2025. II. negyedévéhez képest pedig 2,68 százalékkal nőtt. Ez az emelkedés meghaladta a pénzügyi eszközök emelkedésének ütemét.
De miért áramlik ennyi pénz külföldre? Azt érdemes leszögezni, hogy jó eséllyel a külföldön tartott pénzügyi megtakarítási állomány jelentős része is a gazdagok kezében összpontosul.
###cikkajanlo,193130##
A külföldi betéti állomány emelkedésében nem kis szerepe lehet a Revolutnak, más neobankoknak. Ezen szolgáltatók jó része ugyanis nem minősül magyar banknak, pénzintézetnek, így az ott elhelyezett állomány külföldön elhelyezett pénznek minősülhet. A neobankok remek kiegészítői lehetnek a klasszikus magyar bankszámláknak. Szerencsére ez utóbbiak között is találni teljesen ingyenes csomagokat.
Emellett felmerülhetnek adózási okok is, hiszen hazánkban a legtöbb megtakarítási formán elért hozamot 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a külföldi befektetések után is jellemzően adózni kell.
Felmerülhet még az a szempont is egyes esetekben, hogy a külföldön tartott összeg biztonságban van. Ehhez a szemponthoz azonban hozzá kell tenni, hogy nem látni jelenleg itthon olyan extrém országkockázatot, ami a komoly óvatosságra adna okot a befektetők, magyar háztartások részéről.
Fotó: DepositPhotos.com
Rekordon a devizában tartott megtakarítások összege
Fontos kihangsúlyozni, hogy a devizában és a külföldön tartott pénzügyi megtakarítás nem ugyanazt jelenti. Például egy magyar bankban is lehet deviza számlát nyitni, devizabetétet nyitni. Ezek a devizaösszegek még nem lesznek külföldön tartott pénzek. Míg egy külföldi banknál nyitott forint bankszámlán elhelyezett összeg a devizanemtől függetlenül már külföldön tartott pénznek fog számítani.
Az előzetes adatok alapján 2025. III. negyedévében a devizában tartott – legyen szó betétről, készpénzről, értékpapírról – pénzügyi eszközök összértéke elérte a 11 824,6 milliárd forintot. Ez egy évvel korábban még csak 9914,9 milliárd forint volt. Vagyis egy év alatt 19,26 százalékkal emelkedett ez az állomány.
Vélhetően sokan kerestek befektetésüknek egy kiszámítható devizát a forint helyett, ezzel védekezve a hazai fizetőeszköz árfolyamingadozása ellen. Mások így próbálhattak pénz keresni, hozamot termelni. (Azért ezen megtakarítóknak érdekes üzenet lehet az utóbbi időben látott forint erősödés.)
Illetve természetesen sokaknak lehet valamilyen tervezett devizakiadása – nyaralás, síelés… –, ami miatt már a megtakarításaikat is devizában kezdték el gyűjteni.
Az biztos, hogy a különböző devizáknak helye lehet egy befektetési portfólióban, de mindenkinek tisztában kell lennie a devizában rejlő lehetőségek mellett azok kockázatával is.
Ideális lehet egy független szakértőre bízniuk a megtakarításukat azoknak, akik nem tudnak kiigazodni kellően a befektetések világában, vagy nincs elegendő idejük ezzel foglalkozni.
