A világgazdaság eddig nem váltotta be az elmúlt hónapokban a fenyegetéseket, egész szépen átvészelte a hitelválság következményeit eddig. A lehetséges amerikai recesszió időpontja például fokozatosan tolódik ki, de kérdés, lesz-e egyáltalán recesszió - olvasható a Concorde legújabb elemzésében.
A pesszimista elemzők már az első negyedévben recessziót, vagy legalábbis stagnálást jósoltak az amerikai gazdaságban, ehhez képest a mai felülvizsgált adatok szerint egy százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Ugyanakkor ez nem jelnti azt, hogy fellélegezhetünk, megszabadultunk a recessziós félelmektől. Az ingatlanszektor nem tud magához térni, a fogyasztói hangulat negatív csúcsokat dönt, a pénzügyi cégeknél pedig sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényekből - ez épp elég ahhoz, hogy óvatosak legyünk. Nem véletlen, hogy a Fed is minden alkalommal azt emeli ki, hogy javítani kell a bankok tőkehelyzetét.
Németországban és az Egyesült Államokban egyelőre annak köszönhető, hogy elmaradt a recesszió, hogy az export mindkét országban hajtja a gazdaságot. Az export növekedését pedig jelenleg részben a magas nyersanyagárak által táplált nyersanyag-exportőr országok infrastrukturális beruházási kereslete, részben az ázsiai gyorsan felzárkózó óriás országok növekedése tartja fenn.
A magas nyersanyagárak hatásaként azonban kialakult egy erős inflációs nyomás, mely egyelőre nem akar csillapodni. Cseberből vederbe - mondhatnánk. A kérdés most az, hogy a világ jegybankjai mikor szánják rá magukat a szigorításra, hogy megfékezzék az inflációt. Persze az is lehet, hogy egyáltalán nem lesz szigorítás, hanem kitartanak a gazdasági növekedés támogatása mellett.
Ha a jegybankok feladják az eddigi célokat, akkor szinte biztosra vehető a recesszió, mivel annyira még nem erősödött meg a világgazdaság, hogy egy sorozatos kamatemelést elbírjon. Ha viszont marad az alacsony kamat, akkor később az infláció miatt kell sokkal nagyobb mértékben beavatkozni. Ez a jegybankok dilemmája napjainkban.
A mostani ismeretek szerint a jövőben egy lassú gazdasági növekedés és az infláció lassú mérséklődése a legvalószínűbb forgatókönyv.
A vállalti szektor is harapófogóba kerülhet: egyrészt szűkül a hitelkínálat, másrészt a magas energia- és élelmiszerárak keresleti sokkot okozhatnak, az infláció pedig a lakossági fogyasztás további visszaeséséhez vezethet - véli a Concorde elemzője. Ennek megfelelően a szakember arra számít, hogy az év második felében a fejlett országokban a legtöbb szektorban csökkenni fognak a profitok. "A 130 dollár feletti olajár, amennyiben tartós lesz, jelentősen visszavetheti a ciklikus fogyasztási javak vásárlását, amely a magas fix költségű iparágakban a fedezeti szintek drasztikus csökkenéséhez vezethet." - olvasható az elemzésben.
A kialakuló inflációs válságból a szakember szerint az olajtermelő országok jöhetnek ki jól, ezt támasztja alá, hogy idén az orosz és a brazil tőzsde nyújtották a legjobb teljesítményt.
A pénzügyi szektor is átalakulófélben van a hitelválság után: a jövőben kevesebb termék, kisebb tőkeáttétel, kevesebb kockázatvállalás, nagyobb szigor és erősebb állami szabályozás jellemezheti a bankokat. Ennek következtében várhatóan lecsökken a bankrendszer likviditásteremtő képessége, kisebb lehet az eszközbuborékok kialkulásának esélye, valamint csökkenni fog a bankok profitteremtő képessége is.
Az amerikai bankrendszert a hitelválság mellett a recessziós félelmek is sújtják, ezért nem elképzelhetetlen, hogy fizetési nehézségek, vagy csőd fordul majd el a szektorban. Mindez pedig elindíthatja a dominó-elvet.
A Concorde elemzői azt ajánlják: a részvénypiacokkal továbbra is bánjunk óvatosan, azonban másokhoz hasonlóan kimondottan vonzónak tartják most a magyar állampapírokat. A szakemberek szerint az év végére vélhetően csökken majd az infláció, a külső egyensúly és a költségvetés egyenlege pedig már most is kedvező.
