„A magyar történelem legsötétebb időszakát eleveníti fel az módszer, amelynek segítségével a magyar kormány 3 millió magyar és uniós állampolgár több mint 3000 milliárd forintját (10 milliárd euró) államosítja, és ezzel lényegében felszámolja a második nyugdíjpillért” – jelentette ki Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki szerint ehhez hasonló cselekmény még nem valósult meg az Európai Unió történetében.
Álláspontja szerint a kormány ezekkel a lépésekkel szándékosan és durván megsértette az Európai Unió értékeit és az alapvető szabadságjogokat. A szervezet levélben tájékoztatta a történtekről José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, Viviane Reding alelnököt, aki a Bizottságon belül a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős, valamint Juan Fernando López Aguilart, aki az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke. A Stabilitás egyben kérte tőlük, hogy a Bizottság által rájuk ruházott hatáskörüknél fogva azonnal segítsenek a 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag érdekeinek megvédésében.
A Stabilitás emlékezetett arra is, hogy az elfogadott törvények súlyosan diszkriminálják azokat, akik szeretnék megtartani egyéni megtakarításaikat, azaz maradnának a magánnyugdíjpénztáraknál. A törvény értelmében, aki 2011. január 31-ig nem nyilatkozik arról, hogy nem kíván visszalépni az állami rendszerbe, az automatikusan odakerül, de később nincs lehetősége a magán-nyugdíjpénztárakhoz visszatérni.
Emellett durva szankciókat alkalmaznak a maradni kívánókkal szemben, hiszen ők elveszítik a jövőre vonatkozó teljes állami nyugdíjukat, annak ellenére, hogy továbbra is fizetik a nyugdíjjárulékot. Az állami nyugdíjrendszer nem alkalmaz egyéni számlákat, a befizetésekből a mindenkori aktuális nyugdíjat fizetik. Mostanra az is világossá vált, hogy az államosított vagyont nem a későbbi kifizetésekre kívánják félretenni, hanem a magyar államháztartási hiányt kívánják csökkenteni 2011-ben – mutatott rá Bába Julianna.
Juhász Istvánné főtitkár bejelentette: a tegnap elfogadott törvények által meghatározott paraméterek mentén a pénztárak egy olyan egységes kalkulátort dolgoznak ki, amelynek segítségével mindenki egyénileg is ki tudja majd számítani, hogy az állami rendszerbe történő átlépés vagy a maradás éri meg jobban. Az első, teszt jelleggel lefuttatott számítások azonban azt mutatják: igen kevés embernek érheti meg racionálisan, pusztán a számok alapján úgy dönteni, hogy marad a pénztárában. Ők elsősorban a közvetlenül nyugdíj előtt állók és a magas jövedelemmel rendelkezők lehetnek.
A főtitkár szerint azonban azok, akik hisznek abban, hogy a diszkrimináció-ellenes európai uniós jogszabályok alapján a pénztárban maradók néhány év múlva akár visszamenőleg is visszakaphatják a most elvont nyugdíjjogosultságukat, mindenképpen maradjanak. Azok is inkább maradjanak, akik nem bíznak abban, hogy az állam a következő 20-30 évben ilyen kedvezőtlen demográfiai helyzet ellenére – a legjobb szándék mellett – fenn tudja tartani a rendszert.
„Ha sok ember bízik a magánnyugdíjpénztári rendszerben és sokan maradnak tagok, akkor működőképesek maradhatnak a pénztárak” – tette hozzá a főtitkár, aki szerint a törvény által drasztikusan szigorított költség-elszámolási szabályok miatt jelentős létszámleépítések és összeolvadások várhatóak a szektorban, de az előzetes jelzések alapján még így is több pénztár fennmarad.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a törvény adminisztratív akadályokat is gördít a maradni szándékozók útjába, hiszen nekik 2011. január 31-ig személyesen kell nyilatkozatot tenniük arról, hogy fenn kívánják tartani magánpénztári tagságukat. Erre mindössze az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 33 ügyfélszolgálatán lesz lehetőség, ami a szövetség szerint fizikailag is korlátozza a pénztártagok cselekvési autonómiáját.
Ezen alkotmányos visszásságok miatt a szövetség a tegnapi napon levélben szólította fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy a törvényt előzetes normakontrollra küldje meg az Alkotmánybíróságnak. Amennyiben ezt nem teszi meg, a Stabilitás Pénztárszövetség ezt a törvényt is kénytelen lesz az Alkotmánybíróságnál megtámadni, kérve az utólagos alkotmányossági vizsgálatot. A szövetség jogi álláspontja szerint a most elfogadott törvény a korábban elfogadott másik két jogszabályhoz hasonlóan ugyanúgy sérti az Alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdéseit.
Utóbbi esetben álláspontjuk a törvényi szabályozás a pénztártagok visszalépési jogának teljes körű biztosítását a pénztárakban tagként maradni szándékozók terhére érvényesíti, olyan helyzet előidézésére törekedve, amelyben a pénztárak működése ellehetetlenül. Így az egyébként maradni szándékozó pénztártagok akaratuk ellenére, cselekvési autonómiájukat feladva kénytelenek lesznek visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. E kényszerhelyzet létrehozásával a Stabilitás álláspontja szerint a törvényalkotók 3 millió pénztártag emberi méltóságát sértik meg.
