A BUX 18 173,20 ponton zárta a 2012-es évet, 7,06 százalékkal magasabban a 2011. évi záró értékénél. A részvények éves forgalma mintegy 2500 milliárd forint volt 2012-ben, míg az előző évben 3846 milliárd forintot tett ki.
A vezető részvények közül a legjobb éves teljesítményt az OTP nyújtotta, a bankpapír árfolyama 29 százalékkal emelkedett 2012-ben. A Mol 2,3 százalékos, a Richter 5,9 százalékos erősödést ért el éves szinten, míg az Egis részvények ára 0,6 százalékkal csökkent. Az év vesztese a Magyar Telekom lett, amely 27,7 százalékkal zárt alacsonyabban 2012-ben az előző évi záróáránál.
A válság folytatódott 2012-ben is, a világgazdaság növekedésében egyelőre nem látszik gyorsulás, és az eurózónában sem szűnnek az adósságproblémák, így a részvénypiacokon is várat magára a fellendülés.
A magyar részvénypiac a világméretű pénzügyi és gazdasági válság kibontakozásának évében, 2008-ban 53 százalékot esett, majd a következő évben több mint 73 százalékot emelkedett a BUX, 2010-ben stagnált az index, 2011-ben pedig 20 százalékkal esett vissza. A válságot megelőző évben, 2007-ben 30 ezer pont felett is járt a BUX.
A 2012-es év biztatóan indult a BÉT-en, a BUX a 2011. év végi 16 974 pontos értékéről közel 3000 pontot emelkedett február 6-áig, ekkor érte el az év legmagasabb értékét, 19 900,88 ponton. Erről a szintről aztán szinte folyamatos csökkenés következett május végéig. A BUX május 30-án állt az év legalacsonyabb értékén, 15 978,64 ponton, azaz mintegy négyezer ponttal alacsonyabban az éves maximumánál.
A két szélső érték közötti időszakot jellemző gyengülést egy rövid felpattanás szakította meg a BÉT-en április végén. Két nap alatt több mint ezer pontot ugrott fel a BUX, miután április 24-én Orbán Viktor miniszterelnök találkozott José Manuel Barroso EU-bizottsági elnökkel, másnap pedig az Európai Bizottság bejelentette, hogy készen áll a tárgyalások megkezdésére Magyarországgal egy elővigyázatossági hitelkeretről. Ezzel egy csapásra komoly országkockázati tényező árazódott ki a részvényekből, ez magyarázta az árfolyamok hirtelen megugrását. Ekkor a piaci elemzők még abban reménykedtek, hogy néhány héten belül tárgyalóasztalhoz ülhetnek a felek, és talán a nyár végére létrejöhet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval.
A lelkesedést a negatív nemzetközi piaci hangulat írta felül. A befektetők figyelmét a tavaszi hónapokban a görögországi adósságproblémák kötötték le. A júniusi görög parlamenti választások előtt azt találgatták, hogy Görögország vajon kilép-e az eurózónából. A kockázatkerülő magatartás a feltörekvő piacokat sújtotta leginkább, és ez alól a magyar piac sem volt kivétel.
Az év második felében ismét egy felívelés következett a magyar részvénypiacon, október végén, november elején 19 ezer pont körül mozgott az index, majd november közepétől esésnek indultak az árfolyamok.
Közben az IMF/EU-megállapodás lehetősége egyre távolabbra került, a hivatalos tárgyalások az év végéig nem indultak meg. Piaci elemzők egyre kevesebb esélyt látnak a megállapodásra, egyesek szerint a 2014-es parlamenti választások előtt már nem jön létre a megállapodás, miközben az ország kockázati megítélését jelentősen javíthatná a megegyezés a nemzetközi szervezetekkel.
MTI
