A tűzszünet célja az volt, hogy segélyek áradata induljon meg a sűrűn lakott, apró enklávéba, ahol augusztusban hivatalosan is éhínséget állapítottak meg, és ahol a 2,3 millió lakos szinte mindegyike elveszítette otthonát az izraeli bombázások miatt – számol be róla a Reuters.
A Világélelmezési Program (WFP) szerint azonban jelenleg csak a szükséges élelmiszer-felének megfelelő mennyiség jut be a területre, míg a palesztin segélyszervezetek ernyőcsoportja szerint a teljes segélymennyiség mindössze a negyede–harmada az elvártnak.
Izrael szerint teljesíti kötelezettségeit a tűzszüneti megállapodás alapján, amely napi átlagban 600 segélyszállító teherautó Gázába jutását írja elő. A kormány a hiányért a Hamászt okolja, azzal vádolva a fegyveres csoportot, hogy ellopja a segélyeket, mielőtt azokat kiosztanák – amit a szervezet tagad.
Fotó: WFP
Gáza helyi, Hamász irányítása alatt álló adminisztrációja ezzel szemben azt állítja, hogy az izraeli korlátozások miatt a teherautók többsége továbbra sem jut el a célállomására, és naponta mindössze körülbelül 145 szállítmány érkezik meg.
Az ENSZ, amely korábban naponta közölt adatokat a Gázába belépő segélykonvojokról, már nem tesz közzé rendszeres statisztikákat.
„Teljesen elhasználódtak a sátrak”
„Katasztrofális a helyzet. Nincs rendes sátor, nincs megfelelő víz, élelem vagy pénz” – mondta a 52 éves Manal Szálem, aki a Gáza déli részén fekvő Kán Júniszban él egy sátorban, amely szerinte „teljesen elhasználódott”, és attól tart, nem fogja kibírni a telet.
Az ENSZ humanitárius ügynöksége (OCHA) szerint a tűzszünet és az október közepe óta megnövekedett segélyáramlás hozott némi javulást.
Az ügynökség múlt héten közölte, hogy a Gázában vizsgált gyerekek 10 százaléka továbbra is akut alultápláltságban szenved – ez ugyan csökkenés a szeptemberi 14 százalékhoz képest, de több mint ezer gyermek még mindig a legsúlyosabb állapotban van.
A családok fele jelezte, hogy valamelyest nőtt az élelmiszerhez való hozzáférésük, különösen a déli területeken, mióta a tűzszünet után több segély és kereskedelmi áru érkezett. Az OCHA szerint a háztartások átlagosan napi két étkezéshez jutnak, míg júliusban még csak egyhez.
Ugyanakkor továbbra is éles a különbség Gáza déli és északi része között, az utóbbi térségekben sokkal súlyosabb a helyzet.
Élelemre, menedékre, üzemanyagra van szükség
A WFP szóvivője, Abeer Etefa „idővel folytatott versenynek” nevezte a helyzetet. „Teljes hozzáférésre van szükségünk. Mindennek gyorsan kell történnie” – mondta. – „Közeleg a tél. Az emberek továbbra is éheznek, és a szükségletek óriásiak.”
A tűzszünet óta a szervezet 20 ezer tonna élelmiszert juttatott be Gázába – ez körülbelül a szükséges mennyiség fele –, és 44 kiosztópontot nyitott meg a tervezett 145-ből.
Etefa hozzátette, hogy az alultápláltság megelőzéséhez szükséges élelmiszer-választék továbbra is hiányos.
„A legtöbb család, akikkel beszéltünk, csak gabonaféléket, hüvelyeseket és száraz élelmiszercsomagokat fogyaszt, amiből hosszú távon nem lehet megélni. Húst, tojást, zöldséget és gyümölcsöt rendkívül ritkán esznek.”
Az üzemanyag, különösen a főzőgáz hiánya szintén akadályozza a táplálkozási erőfeszítéseket: az OCHA szerint a gázaiak több mint 60 százaléka hulladékégetéssel próbál főzni, ami komoly egészségügyi kockázatokat hordoz.
Fotó: MTI/AP
A tél közeledtével a menedék kérdése is egyre sürgetőbb. A sátrak elvékonyodtak, a katonai támadásokból megmaradt épületek pedig gyakran nyitottak, instabilak és veszélyesek.
„Hamarosan itt a tél – az eső, az áradások és a betegségek kockázata is nő, hiszen több száz tonna szemét halmozódott fel a lakott területek közelében” – mondta Amjad al-Shawa, a palesztin segélyszervezeteket az ENSZ-szel összekötő hálózat vezetője.
Elmondása szerint eddig csak az elvárt segélymennyiség 25–30 százaléka jutott be Gázába.
„Az életkörülmények elképzelhetetlenek” – mondta Shaina Low, a Norvég Menekült Tanács szóvivője, amely a gázai lakhatási válság kezelésén dolgozó szervezeteket vezeti.
A tanács becslése szerint 1,5 millió embernek van szüksége menedékre Gázában, ám a sátrak, ponyvák és egyéb segélyanyagok nagy része még mindig izraeli engedélyekre vár a határon – tette hozzá Low.
