A magyarok tisztában vannak azzal, hogy az államtól hiába várnak tisztességes nyugdíjat, azonban abban bíznak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhatnak tovább, ezért nem takarítanak meg aktív éveikben - állapítható meg az Aviva kutatásából.
Nem lesz elég a jövedelmünk
A magyarok csaknem háromnegyede (74 százaléka) aggódik, hogy nyugdíjas éveinek jövedelme nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához, és hasonló arányban gondolják így a lengyelek és a csehek is - derül ki az Aviva Csoport most végzett felméréséből.
Ennél valamivel kevesebben tartanak ettől Németországban (63 százalék), és még kevesebben Ausztriában (58 százalék). Ennek ellenére, vagy éppen emiatt az osztrákok harmada rendszeresen takarékoskodik, míg a németek több mint 60 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire. Nálunk jóval előrelátóbbak a csehek is: a megkérdezettek több mint fele számolt be folyamatos megtakarításról. A magyarok, és a lengyelek, bár a legpesszimistábbak, nagyon kis arányban (27, 23 százalék) kezdik el a nyugdíj célú öngondoskodást már aktív éveikben.
Az Aviva által végzett kutatásból kiderül, hogy itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a nyugdíj korhatár elérése után is dolgozhatnak, illetve nyugdíjukat külön munkával egészíthetik majd ki. Magyarországon az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály, a 25-34 évesek 65 százaléka utasítja el a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást, míg a 35 és 54 év közöttiek mindössze 30 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
„Éppen a fiatal és középkorú munkavállalóknak áll még elegendő idő rendelkezésre ahhoz, hogy eddigi befektetéseik visszanyerjék a tavalyi tőkepiaci visszaesések után megcsappant értéküket, jövőbeli megtakarításaik pedig gyarapodjanak, ezért számukra különösen fontos, hogy nyugdíjcélú megtakarításaik kezelését időben elkezdjék” – hangsúlyozta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési- és marketing vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „A nyugdíjas évek anyagi biztonságáról történő gondoskodást nem a nyugdíjba vonulás előtt néhány évvel, hanem évtizedekkel korábban, akár már munkába álláskor érdemes elkezdeni”.
A magyarok háromnegyede dolgozna tovább
Az Aviva kutatása szerint ennek ellenére a magyarok 74 százaléka látja biztosnak, hogy a nyugdíj korhatáron túl is dolgoznia kell majd, és az 55 felettiek 64 százaléka szeretne élni azzal a lehetőséggel, hogy az állami ellátást kiegészítendő munkát vállaljon.
„Bár az öngondoskodás szükségességét érzi a magyar lakosság is, odáig még csak kevesen jutottak el, hogy tegyenek is érte valamit, ami összefüggésben lehet azzal is, hogy sokan nem értik a nyugdíj-tervezéssel összefüggő kérdéseket, nincsenek tisztában a hosszú távú takarékoskodás lehetőségeivel, így nem érzékelik ebben saját felelősségüket sem” – véli Zolnay Judit.
A magyarok több mint fele - 59 százalék - nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nyugdíjas éveikre való felkészüléssel. Pedig, az öngondoskodás különféle formái - köztük a befektetéshez kötött életbiztosítások - évtizedek óta elérhetőek a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon is, és a szolgáltatók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az edukációra és a tájékoztatásra.
Az Aviva vezérigazgató-helyettese április elején egy sajtótájékoztatón elmondta: elsősorban az emberek fejében kell változást elérni, nem lehet mindig abban bízni, hogy a mindenkori kormány majd megoldja a helyzetet. „Ezt csak úgy lehet megoldani, ha már gyermekkorban elkezdik a tudatos öngondoskodásra nevelni az embereket. Az tarthatatlan, hogy ma Magyarországon el lehet jutni úgy egy diplomáig, hogy közben az emberek alapvető pénzügyi ismeretekkel sincsenek tisztában” – véli Zolnay Judit.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
