Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója ugyanakkor elmondta, nem hiszi, hogy Irán lezárja a szorost, mivel a szállítási útvonal blokkolása súlyosan sértené az olajat exportáló többi arab ország érdekét is. Becslések szerint a tengeren hajókkal továbbított kőolaj mintegy 40 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át.
Az olajembargó sértené Irán gazdasági érdekeit is, hiszen Teherán valutabevételének 80 százaléka a kőolajexportból származik, ami évi mintegy 100 milliárd dollár.
Tarjányi Dániel, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank Magyarországi Fióktelepe vezető kereskedője szerint az embargó közvetlenül talán 2-3 dollárral emelné a kőolaj világpiaci árát.
Irán a világ napi mintegy 83 millió hordós felhasználásának 8-9 százalékát termeli ki.
Az Európai Unió tagállamai a napokban elvi egyetértésre jutottak abban, hogy a továbbiakban nem vásárolnak iráni kőolajat akkor, ha Teherán nem működik együtt atomprogramja ügyében a nemzetközi közösséggel. Az embargóról a végső döntést valószínűleg az uniós külügyminiszterek január 30-i ülésén hozzák meg. A híradások szerint az újabb szankciók sorába illeszkedő intézkedés pontos tartalma és bevezetésének időpontja még további egyeztetés tárgya lesz.
Európában nagy mennyiségű iráni kőolajat vesz a többi között Görögország, Olaszország, Spanyolország és Belgium.
Irán a lehetséges ellenlépések között a Hormuzi-szoros lezárását is kilátásba helyezte.
MTI
