Ugyanakkor a volt miniszterelnök kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a paktumból való kimaradás a magyar nemzeti érdekek szempontjából káros.
Bajnai Gordon az Európai Unió (EU) gazdasági kormányzásáról szóló előadásában kiemelte: a világméretű válság "korábban elképzelhetetlen intézkedésekre kényszerítette" a huszonheteket, mert a krízis felerősítette az unió szerkezeti fogyatékosságait és gazdasági versenyképességi problémáit.
Bajnai szerint a válság három problémát minden korábbinál láthatóbbá tett.
Az egyik az EU hosszú távú versenyképességének "gyorsuló ütemű csökkenése". A folyamat jóval a válság elmélyülése előtt indult, jelentőségét pedig mutatja, hogy az unióban átlagosan évente 5 héttel kevesebbet dolgoznak a munkavállalók, mint az Egyesült Államokban.
A második probléma, amelyre a válság ráirányította a figyelmet az, hogy az EU "nem megfelelően működő, szerkezetileg egyre inkább erodálódó monetáris unió fiskális unió nélkül".
A harmadik fő probléma a nemzetek feletti pénzügyi felügyeleti rendszer hiánya és a nemzeti felügyeleti szervek gyengesége.
Az uniós integráció "félszívvel végzett, félig végiggondolt és félbehagyott program, amelyet a választóknak is csak félig magyaráztak el" - mondta Bajnai Gordon, hozzátéve, hogy mindez veszélyezteti az eurót és az uniót.
A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében (MTA VKI) rendezett nemzetközi konferencián a volt kormányfő hangsúlyozta: az integrációs folyamatot már nem lehet visszafordítani, a megrekedés félúton viszont a legrosszabb, ami történhet. Ez a felismerés tükröződik az utóbbi időszakban elért vívmányokban és a márciusi uniós csúcson elfogadott Euró plusz paktumban is, amelyet a magyar elnökség szakértői "kemény munkával" sikerre vittek - jelentette ki. Az egyezmény "egy lépés előre, legalábbis részleges megoldást" nyújt egy sor égető problémára, és olyan területeket is bevon az integrációba, amelyek mostanáig tagállami hatáskörbe tartoztak. Ilyen például az adózás - mondta a volt kormányfő.
A tagállami szuverenitás és az EU kapcsolatáról szólva Bajnai elmondta: a huszonhét tag a nemzeti szuverenitás egyre nagyobb részét "rakja be a közösbe", ami sajátos, kettős kötésbe vonja a politikusokat, kettős felelősségi szerkezetbe helyezi őket: meg kell felelniük az uniós szabályoknak és a választóknak is. A két oldal merőben eltérő elvárásokat támaszt, ez pedig feszültséget gerjeszt. "A demokratikus legitimáció új formáira van szükség uniós szinten" - hangoztatta Bajnai Gordon. Ezen a területen egyelőre nincsen számottevő előrehaladás, a probléma pedig "újra és újra előkerül, nyomaszt majd minket", és azzal a veszéllyel jár, hogy erősödnek a nacionalizmust, a protekcionizmus és a nemzeti bezárkózást pártoló irányzatok a társadalomban.
Ebben a politikai környezetben kell folytatni a munkát. Elsősorban a válság és a korábbi hibás politika miatt felhalmozódott adóssághegy lebontására és mélyreható szerkezeti reformokra van szükség. "Ezt a kettőt gyűlölik a választók a leginkább" - fogalmazott Bajnai. Kifejtette: az adósságcsökkentés ugyan az állam szintjén takarékosságot jelent, ami felelősségteljes, megfontolt magatartás és erény, a választópolgár szintjén viszont megszorítás, a strukturális reform pedig beavatkozás a választók életformájába felülről.
A volt kormányfő a felvázolt dilemmával összefüggésben Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnököt idézve rámutatott: az uniós tagállamok vezetői mind tudják, hogy mit kellene tenni, azt azonban nem, hogy miként győzhetnek a következő választáson, ha meg is teszik.
Arra az előadás után feltett kérdésre, hogy miként ítéli meg a kormány döntését, hogy Magyarország nem csatlakozik az európai versenyképességi paktumhoz, Bajnai elmondta: úgy gondolom, hogy az EU valamennyi tagállama akkor működik jól, ha saját érdekeit teszi első helyre”.
Kifejtette: amit márciusban elfogadtak, az jelentős lépés az európai integrációban és csökkenti a tagállamok szuverenitását; ezért alaposan kell mérlegelni a nemzeti érdekeket.
Úgy fogalmazott: látva azt, hogy mit fogadtak el, az a véleményem, hogy a mi érdekeinket az szolgálja a legjobban, ha az asztalnál maradunk és szövetségeket kötünk más tagállamokkal” . A paktumot elfogadó államok is ilyen szövetséget alkottak – tette hozzá.
Jobb az asztalnál ülni és nemzeti érdekeinket képviselni, mint kint maradni és a sajtóval beszélgetni” – hangsúlyozta véleményét a volt miniszterelnök.
MTI
