A tavalyi 110 milliárd eurós EU-IMF mentőakció keretében ígért kötelezettségek teljesítésében igen lassan halad az ország. A hiányos adóbehajtás és az elkerülés kultúrája miatt már eleve alacsony adóbevételek az év első négy hónapjában nem kevesebb, mint 9,2 százalékkal zuhantak, mely arra utal, hogy az adófizetők megregulázására tett kísérlet látványosan elbukott. Másodsorban, Görögország eddig semmilyen előrelépést nem tett az 50 milliárd eurós privatizáció ügyében, a kormány ugyanis képtelen volt zöldágra vergődni a szakszervezeti mozgalommal és amúgy sincs túlzottan elragadtatva az ötlettől. Harmadsorban, az ország a 2010-es évet több mint 10 százalékos (GDP arányos) költségvetési deficittel – azaz a célértéket jócskán meghaladva – zárta. A görögök ezen felül az eredeti mentőakció keretében meghatározott rövidtávú reformintézkedéseket sem tudták végrehajtani. Végül pedig arra sem látni sok esélyt, hogy az ország jövőre visszatérjen az adósságpiacokra. A dél-európai államot az elmúlt év során életben tartó intézmények (pl. EU, IMF, EKB) joggal kérdőjelezik meg Görögország képességét és/vagy hajlandóságát a korábbi ígéretek betartására.
Az EKB a maga részéről ingerülten utasítja vissza az eurózóna pénzügyi tisztviselőinek javaslatát, a görög adósság átszabására, mely a futamidők egy részének önkéntes, vagy kényszerített meghosszabbítását jelentené. Az EKB-s Jürgen Stark és Jens Weidmann abszolút világossá tették, hogy bármilyen jellegű újraprofilozás vagy átütemezés automatikusan a fizetésképtelenséget vonná maga után, melynek során az EKB a felajánlott kötvényeket képtelen lesz elfogadni fedezetként Görögország pénzhiánnyal küszködő bankjaitól, ez pedig az utóbbiak sorsát napokon belül megpecsételné. Továbbá, ha a görögök egy átütemezéssel megúsznák az egészet, úgy könnyen meglehet, hogy nemsokára Portugália és Írország is ezt az utat választja. Ennek eredményeként súlyosan károsodna az EKB mérlege, egyfelől a bank tulajdonában levő periférikus kötvények csökkenő értéke (jelenleg 76 milliárd EUR), másfelől pedig a fedezetként elfogadott eszközök értékromlása miatt.
Időközben az EU is felismerte a döntéseiben rejlő könnyelműséget. Németország keményebb feltételeket szabna a további segélyek folyósításának megkezdése előtt; az azonban már más kérdés, hogy ezt pontosan hogyan akarják érvényesíteni, tekintve, hogy eddig se jártak sok sikerrel. A görög kormány látszólag egy újabb reformterven dolgozik, a legutóbbi tudósítások azonban arra utalnak, hogy a végleges verzióra még több hetet kell várni. Ráadásul a német és a finn választóknak is elegük van már abból, hogy a súlyosan eladósodott európai államokba további pénzösszegeket lapátoljanak.
Két hete még úgy tűnt, hogy az EU egy újabb mentőcsomagot fog összeállítani a görögöknek, mellyel az ország legalább a következő évet átvészelheti, továbbá a meglévő mentőhitelek futamidejének meghosszabbítása is napirenden volt. Egyelőre még mindig ez látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, melyhez azonban kemény feltételeket kell szabni, a szkeptikus szavazók meggyőzése érdekében. Azonban már nincs sok hátra, Görögország hitelezőinél hamarosan elszakad a cérna, és amennyiben ez megtörténik, úgy tényleg nagy bajok történhetnek.
Forrás: FxPro
Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés
Az FxPro Financial Services Ltd tevékenységét a CySEC engedélyezi és szabályozza (engedélyszám: 078/07) FxPro Financial Services, Karyatidon 1, Ypsonas, Limassol 4180 Cyprus.
