Továbbra sem várható meglepetés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülésén. A lapunknak nyilatkozó szakértők egybehangzó véleménye szerint a döntéshozók változatlanul 6,50 százalékon fogják tartani a jegybanki alapkamat szintjét, és a kamatfolyosó két széle sem fog változni: az egynapos betéti kamat 5,50, az egynapos fedezett hitel kamata pedig 7,50 százalékon marad.
Az alapkamathoz tavaly szeptember vége óta nem nyúlt a jegybank, a 2024. októberi kamattartó döntést követően pedig Kandrács Csaba alelnök kerek perec kijelentette:
„a Monetáris Tanács nem fél huzamosabb ideig fenntartani a jelenlegi kamatszintet”.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A szakemberek szerint a jegybanki kommunikáció is megmarad, azaz továbbra is a szigorú, óvatos, türelmes, stabilitásorientált szavak uralhatják a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetést. Ám ahogy októberben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reálkamatot sokalló szavai, most más tényezők késztethetik arra Varga Mihályt, hogy hozzáadjon valamit a korábbi üzenethez. Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza így fogalmazott:
„Megvolt ugyanis a magyar gazdaságpolitika Dr. Jekyll és Mr. Hyde pillanata: miközben a monetáris politika minden erejével azon van, hogy szigor legyen, a költségvetési politika a lazítás útjára lépett.”
(Virovácz Péter a Klasszis Podcastban beszélgettünk:)
Az ING vezető közgazdásza felidézte, a szeptemberi Inflációs jelentésben az MNB idénre 4,1-4,5, míg jövőre 3,8-4,2 százalékos költségvetési hiánnyal számolt. Az idén és jövőre is 5 százalékra emelt költségvetési hiánycél tehát ehhez képest erősebb fiskális (és így keresleti) impulzust jelent, ami inflációs többletet jelent. „Még ha a forint erősödése ebből ellensúlyoz is valamennyit, a felfelé mutató inflációs kockázatok egyértelműen megnőttek” – hangsúlyozza Virovácz. A szakértő szerint Varga Mihály jelezheti a piacok számára, hogy a korábbinál lazább fiskális pálya az MNB számára is meghatározó tényező a jövőbeli kamatdöntések során, tehát „akár a korábban gondoltnál is hosszabb ideig maradhat magas a hazai kamatkörnyezet”.
Szintén az inflációs kockázatokra hívja fel a figyelmet a CIB Bank vezető elemzője. Trippon Mariann a felfelé mozdult maginflációs mutató mellett azt húzta alá, hogy az inflációs folyamatok továbbra sincsenek összhangban az MNB középtávú céljával (ez 3 százalék, mindkét irányba 1-1 százalékpontos toleranciával – a szerk.). Rámutatott, a különböző árréssapkák, árkorlátozások hatásával kiigazítva az éves árindex közelebb lenne a 6 százalékhoz.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A pénzintézet elemzője úgy véli, idén összességében 4,5, jövőre pedig 3,8 százalék lehet az éves átlagos fogyasztóiár-index.
A lakosság pénzromlási érzékelésének és várakozásainak szintjét emelte ki lapunknak Árokszállási Zoltán. Az MBH Bank Elemzési Centrum igazgatója szerint mindkettő érdemben magasabb a jelenlegi átlagos áremelkedési ütemnél, az infláció pedig az árrésstopok nélkül még mindig 5 százalék fölött mozogna.
Az általunk megkérdezett elemzők közül többen is rámutattak, a tavalyi, magasabb bázis miatt az év végén, illetve a jövő év elején egy jelentősen csökkenő pénzromlási mutatósor érkezhet a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH). Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője úgy látja, az év eleji átárazásoktól függően az infláció 3 százalék alatti szintre csökkenhet az első negyedévben, azaz az árrésstop hatását figyelembe véve is a 2-4 százalékos toleranciasávon belülre mérséklődhet a fogyasztóiár-index. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője is úgy látja, nincs érdemi árnyomás a gazdaságban, és kedvező folyamatokat jósol. A szakember szerint decemberben várhatóan 4 százalék alá esik az infláció, amelyet aztán januárban egy jelentősebb lassulás követhet a bázishatások nyomán, és az év első hónapjaiban az inflációs célhoz közeli, akár az alatt alakuló áremelkedési ütemet regisztrálhat a KSH. Az Ersténél is hasonlóan optimisták a közeljövő inflációs folyamatait illetően. Nyeste Orsolya makrogazdasági elemző is azt várja, az infláció az év végére a jegybanki célsávban alakul, aminek oka a meghosszabbított árrésstop, illetve novembertől a kedvező éves bázis. A szakember arra is számít, a jövedéki adó év eleji emelésének várható elmaradása miatt akár jóval 3 százalék alatt is maradhat az éves infláció. Azonban ő is rámutat,
az árréstopok és az egyéb adminisztratív árkorlátozó intézkedések miatt jelentős elfojtott infláció van a rendszerben,
emellett azt is aláhúzta, az októberi adatok szerint például gyorsult a piaci szolgáltatások inflációja.
Köhög a gazdaság
Pedig kamatvágásra a gazdaság beindítása céljából egyre inkább szükség lenne. A hazai GDP a harmadik negyedévben is – ahogy Virovácz Péter fogalmazott – finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után. Ahogy azt lapunk megírta, a bruttó hazai termék július és szeptember között mindössze 0,6 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, míg a második negyedévhez képest stagnálást mért a KSH.
Trippon Mariann arra emlékeztetett, a CIB-nél szeptemberben erre az évre összességében 0,4 százalékos gazdasági bővülést számoltak, ezt egyelőre nem módosítják, de eléréséhez „érdemben erősödő dinamikára lenne szükség az év utolsó negyedévében”. Rámutat, az előző negyedévben termelési oldalon a szolgáltató ágazat lehetett a motor, míg felhasználási oldalon a fogyasztás. A szakértő szerint, ha éri is pozitív impulzus a gazdaságot az év végéig, az a kormányzati intézkedések fogyasztásnövelő hatása lehet.
Izmozik a forintunk, nő a kamatelőnyünk
Immár hónapok óta tudunk arról írni, a magyar fizetőeszköz stabil árfolyamot ért el az euróval szemben, ennek pozitív, inflációfékező hatását emelte ki lapunknak Virovácz Péter, Nyeste Orsolya és Molnár Dániel is. Utóbbi szerint ennek oka a szigorú monetáris kondíciók és a jegybanki kommunikáció, a folyó fizetési mérleg többlete, valamint az amerikai megállapodások. Árokszállási Zoltán viszont mással indokolja a forint árfolyamstabilitását. Az MBH Bank Elemzési Centrum igazgatója azt mondja,
„a piac egyre inkább elhiszi az MNB-nek, hogy addig nem fog kamatot csökkenteni, ameddig azt az inflációs számok nem teszik lehetővé”.
Az, hogy a forint volatilitása jelentősen csökkent, a jegybank mégsem lazított a monetáris kondíciókon, tovább növelte a magyar kamatelőnyt. A régiós jegybankok közül ugyanis a lengyel központi bank legutóbbi három kamatdöntő ülésén összesen 75 bázispontos vágást hajtott végre, és Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője szerint a jövő év végéig további 50 bázisponttal, 3,75 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta, miközben a csehek és az Európai Központi Bank is kamattartásról döntött. Nyeste Orsolya arra mutatott rá, „még jól is jön” a lengyel kamatcsökkentés, mert ez is támogatja a forint árfolyamát egy bizonytalan környezetben.
És bár az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednél is megindult a kamatcsökkentési folyamat, ami Árokszállási Zoltán szerint azt hozhatja magával, hogy a dollárral szemben is nőhet a forint előnye, a Fed kockázati tényezőt jelentett az elmúlt időszakban. Aradványi Péter, Molnár Dániel és Trippon Mariann is felidézik, az amerikai közigazgatási leállás miatt elmaradó adatközlések bizonytalanná tették a kamatpályát.
És akkor Donald Trump
A magyar kormányfő és az amerikai elnök találkozójának két legfontosabb pontja a pénzügyi védőhálónak nevezett megállapodás, valamint az orosz energiahordozókkal szemben bevezetett amerikai szankciók alóli mentesség – véli Árokszállási Zoltán. Az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint az előbbiről még kevés konkrétum ismert – erről mondta el a markáns véleményét a legutóbbi Klasszis Klub Live-ban Simor András volt jegybankelnök:
De a befektetők számára többlet „biztosítékot” jelenthet a forint mögött, míg a legalább egyéves mentesség az orosz energiára kivetett szankciók alól egy rossz forgatókönyv kiárazását jelenti – írja a szakember. A mentességről Aradványi Péter lapunknak úgy nyilatkozott, „a jelenlegi információk alapján az egyéves időtartam alatt meg kell oldani az orosz energiahordozókról a leválást, de a bejelentés ettől függetlenül természetesen pozitív hatású”. Az Equilor vezető elemzője hozzátette,
„az sem kizárt, hogy a mentességet később további egy évre meghosszabbítja az Egyesült Államok”.
Ugyanő a pénzügyi védőhálóról azt írta, bejelentésük erősítette a forintot, bár a részleteket egyelőre ő sem ismeri. Kiemelte, amennyiben a sajtóban is megjelent swap megállapodásról van szó, az „segíthet a forint árfolyamának stabilizálásában pénzpiaci turbulencia idején”.
2025 már elment, de mi lesz jövőre?
Abban egyetértenek a lapunknak nyilatkozó szakértők, hogy a hátralevő két idei kamatdöntő ülésen nem lesz monetáris lazítás. A leginkább optimista becslés Molnár Dánieltől érkezett, aki „kis esélyt lát arra, hogy az idei év során lazuljanak a monetáris kondíciók”.
A jövő évre vonatkozó előrejelzések még elég széles skálán mozognak. Virovácz Péter például 2026 végére 6 százalékos alapkamatot vár, és ugyanezt véli Árokszállási Zoltán is. Náluk optimistább becslést adott az Equilor elemzője, Aradványi Péter, aki a jövő év első negyedévének végén számít monetáris lazításra, az év során pedig további kettő, összesen 75 bázispontos csökkenést vár.
Trippon Mariann azt válaszolta lapunknak, „a jövő évben optimális esetben sor kerülhet 3-4 lazító lépésre”, de hozzáfűzte, egy olyan forgatókönyvnek is lehet realitása, hogy még a jövő év végén is 6,5 százalék lesz az irányadó kamat. Nála is optimistább Molnár Dániel. Az MGFÜ szakértője szerint „kedvező esetben így jövőre akár 4 darab 25 bázispontos alapkamat-csökkentésre is sor kerülhet”.
Az Ersténél nem vállalkoztak ilyen távú előrejelzésre, Nyeste Orsolya szerint „még hónapokig maradhat a jelenlegi kamatszint”.
Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkeit ide kattintva olvashatja.
