Talán számunkra legizgalmasabb a forint váratlan és nagyarányú gyengülése, amit nem mellesleg az állampapírpiac nemhogy nem követett, hanem itt még a hozamok estek is, amely sok elemzőt meglepetéssel töltött el. Pedig ez a kép tökéletesen beleilleszkedik abba a rendszerbe, ami a QE-t (kvantitatív enyhítés, azaz amikor a jegybank frissen, fedezet nélkül teremtett pénzből vesz különböző eszközöket, elsősorban állampapírokat) jellemzi. A QE-t bejelentő, bevezető országokban teljesen természetszerűen indul meg a deviza gyengülése, ám eközben jellemzően az állampapírhozamok alacsonyan maradnak. Úgy gondolom, hogy egyértelmű, hogy a forint gyengülését Matolcsy miniszter úr hazai QE-re való utalásai okozták (a héten 3 is volt!, a legutóbbiról itt röviden: vagy aki élőben akarja hallani a Mestert). Ennek eredményeképpen a forint az euróval és zlotyval szemben is nagyjából féléves mélypontra süllyedt. Egy ideig természetesen mehet az a folyamat, hogy gyengül a forint és süllyednek a kamatok, de úgy gondolom, hogy ez egy idő után a Magyarországot finanszírozó külföldi pénzügyi befektetők gyors távozását okozná, és ekkor már egyszerre gyengülne a kötvénypiac ÉS a forint is - ellentétben a fejlett országok tapasztalatával. A hazai QE árazása tehát megkezdődött a devizapiacon, de ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál meg...
Szintén érdekes az arany vesszőfutása. "Elméletileg" a folytonos pénznyomtatás, az újabb amerikai QE, a várható japán QE felfelé ható nyomást kellene, hogy gyakoroljon az aranyra. Ám úgy tűnik, hogy a világvégevárók televették magukat a nemesfémmel, és kistestvérével az ezüsttel is, és egyelőre a világvége elmarad, nincs horror, nincs dráma. És az aranynak nincs kamata. Mindenki, aki arra számított, hogy a világ összedől, és ő ezt majd aranyhalmain fogja átvészelni, most kellemetlenül kezdi magát érezni, mert nincs összeomlás, és nincsenek újabb vevők az aranyra. Dagobert bácsi bajban van. Az arany menekülőeszköz, bunker, és ha nincs bombázás, akkor nem kell a bunker sem, ezért esik az árfolyama. Ennek egyébként kiterjesztése a svájci frank is, amely Európában sok befektető számára az arany funkcióit tölti be. Itt ugyan még nincs gyengülés, de ha a fenti folyamatok folytatódnak, akkor az aranyhoz hasonlóan innen is el fog indulni az exodus, gyengítve az alpesi devizát, mivel kiderült, hogy a király meztelen: a svájci frankban ücsörögve csak mínusz kamatot lehet elérni, miközben szinte minden más európai eszköz szépen hoz. Ebből egy idő után a magas hegyek mögé menekült befektetőknek elegük lesz.
Szintén izgalmas az amerikai költségvetési küzdelem: a megbeszélések leállásának hírére hatalmasat zuhantak az amerikai részvénypiacok, és nagy kérdés, hogy mikorra, milyen megoldást tudnak kieszelni a politikusok. Ha a problémát bárhogyan is, de kezelni tudják, akkor az komoly megkönnyebbülést okozhat a piacokon, ám látni kell, hogy a fő fókusz most sokkal inkább Európán és Japánon lehet, mint USA-n, ahol egyébként is van növekedés, míg az előző kettő esetében inkább a korábbi pesszimizmus kiárazódása tart, és egy pozitív fordulat beárazása még korántsem zajlott le.
A fentiek és folyományaik nem csak a következő, ünnepi hetet, hanem az utána jövő 2013-as esztendőt is meghatározhatják, érdemes lesz ezeket a témákat észben tartani.
