Megkapta a majdnem végleges tavalyi bizonyítványát a magyar lakáspiac. A KSH előzetes adatai szerint tavaly 131,3 ezer lakás cserélt gazdát, ami majdnem megegyezik a 2015-ös forgalommal, ám még nem érkezett be az összes 2016-os adat. A később beérkező adatokkal együtt pedig várhatóan a múlt évi lakásforgalom meghaladja majd az egy évvel korábbit. A hivatalos adatok KSH-adatok alátámasztják azt a piaci trendet, hogy még tavaly is a használt lakások voltak a középpontban. Az összes adásvétel 97 százalékát adták a használt lakások, az újlakás-eladások mindössze részesedése 3 százalékos volt.
"Ugyanakkor az új lakások piacának élénkülésére utal, hogy tavaly az eladásra épített új lakásokból 5193 darab kelt el, ami jelentős, 67 százalékos növekedésnek felel meg. Az is tény, hogy a válság előtti szinttől még messze vagyunk, 2007-ben például 18 ezer új lakás épült eladási céllal. Optimizmusra ad okot, hogy a lakásépítési kedv tavaly kiugró volt, 2,5-szeresére nőtt az új lakásokra kiadott engedélyek száma. Emiatt fordulat lesz a lakáspiacon belül. Arra számítunk, hogy az új lakások egyre jelentősebb részesedést kapnak a teljes lakáspiaci forgalomból" - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hol, mennyivel nőttek az árak?
A lakásárak tavalyi, egész éves alakulásra is passzol a korábbi folyamatokhoz, azaz folytatódott a lassan három éve tartó drágulás. A használt lakások 2016-ban országos átlagban az előzetes hivatalos adatok szerint 7 százalékkal, az újak jóval nagyobb mértékben, több mint 19 százalékkal drágultak. Az ingatlan.com szakértője azonban kiemelte, hogy jelentős eltérések vannak az országon belül. A használt lakások átlagára Budapesten például 17 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a nyugat-dunántúli térségben a használt lakások ára 4 százalékkal nőtt, az észak-alföldi térségben pedig 1,4 drágulás következett be. A szakember azt is elmondta, hogy az új lakóingatlanok szinte minden térségben két számjegyű drágulást értek el, Budapesten például 24 százalékos áremelkedést produkáltak. "A települések mérete alapján is jelentősek a különbségek. A főváros mellett a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban volt komolyabb áremelkedés, az ottani használt lakások ára átlagosan 17, illetve 10 százalékkal nőtt, ezzel szemben a községekben mindössze 1,6 százalékos volt az áremelkedés" - tette hozzá Balogh László.
Ilyen (nem) lesz a Széchenyi tér
A friss adatok egyértelműen bővülő lakáspiacról tanúskodnak, az ingatlan.com szakértője az idei évben is élénk piacra számít: "Az idei év első négy hónapjában a magánszemélyek tavalyhoz hasonlóan több mint 25 ezer lakóingatlant hirdettek meg eladásra, az érdeklődők száma viszont 12 százalékkal nőtt." Szerinte a fokozatosan piacra kerülő új lakások iránti kereslet mellett a használtak iránt is lesz érdeklődés.
"Árcsökkenésre nem számítunk, legyen szó használt vagy új lakásról. Bár a kínálat bővül, a kereslet erős. Ugyanakkor a különböző országrészek, megyék, városok és a fővárosi kerületek között továbbra is jelentős különbségek lehetnek" - mondta Balogh László. A lakáspiac hosszabb távú kilátásaira utalva azt is elmondta, hogy jelenleg ugyan jelentős aktivitás mutatkozik a lakásfejlesztők körében, ugyanakkor a lakásépítési kedvet alapvetően befolyásolhatja a lakásépítési áfa esetleges változása. A jelenlegi szabályok ugyanis 2019 végéig biztosítják a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot erre, ha utána visszamegy a korábbi szintre, akkor az kedvezőtlen hatással lehet a piacra, a várható áremelkedés miatt.
mfor.hu
