- Az alapforgatókönyv az, hogy az eurózóna egyben marad, komoly viszontagságok után kialakul egy középtávon fenntartható fiskális unió, amit rövidtávon az Európai Központi Banknak (EKB) is támogatnia kell abban az esetben, ha a piacok nem lesznek elég türelmesek, hogy kivárják a végső megoldást. Az egyetlen dolog, ami az elmúlt egy-két hónap alapján reális lehet, Görögország kiválása a valutaövezetből, hiszen egyelőre nem látható, hogyan fogják végigvinni a szükséges fiskális pályát. A görögök kilépésére is kis esélyt adunk, de talán az a leginkább valószínű. Egy fiskális unió szabályait elfogadni is fájdalmas, rövid távon komoly anyagi és politikai áldozattal jár, de ahhoz képest a kilépés ára még nagyobb, ezt pedig mostanra a tagállamok is belátták.
- Mennyire reális az, hogy egyes tagállamok nem akarnak majd részt venni ebben az új fiskális unióban?- A múlt heti csúcstalálkozón az eurózóna minden tagja kifejezte akaratát az új paktum aláírását illetően, de persze az ördög a részletekben rejlik. El tudom képzelni azt, hogy lesznek fennakadások, de szerintem mára minden ország megértette, hogy szükség van automatikus szankciókra abban az esetben, ha egyesek nem elég fegyelmezett fiskális politikát folytatnak.
- Mit gondol az ING az Európán kívüli világ jövő évi kilátásairól? Őket mennyiben érintheti az eurózóna válságának elhúzódása?- Sajnos komoly hatással lehet rájuk is Európa problémája. Számszerűsítve az Egyesült Államok véleményünk szerint két százalék körüli bővülést mutathat majd fel 2012-ben, ami ugyan elmarad a potenciális növekedési ütemtől, de mindenképpen pozitív, hogy nincs szó recesszióról. Japánban 1,5-2 százalék körüli növekedést várunk, és szerintünk a fejlődő piacok növekedése is lassulhat, India és Kína azonban valószínűleg jövőre is tartani fogja a 7 illetve 8 százalék feletti bővülést. A globális növekedést 3-3,5 százalékra várjuk, ami komoly csökkenést jelent 2011-hez képest, ezen belül egyértelműen az eurózóna lesz a legrosszabb helyzetben, a legtöbb elemző már visszaesést vár az európai gazdaságban.
- Én úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban reális esélye van annak, hogy nem sikerül finanszíroznunk lejáró devizaadósságunkat, vagy csak nagyon magas kamatok mellett, ami szintén nem fenntartható. Ezért lenne szükség arra, hogy viszonylag olcsó forráshoz jussunk, bár a legjobb nyilván az lenne, ha nem kellene igénybe vennünk az IMF pénzét. Alapvetően a piaci finanszírozást is segíti az, ha van egy ilyen védőernyő, mint ahogy 2008-2009-ben is egyértelmű volt, hogy az IMF-megállapodás után sokkal könnyebben tudtuk magunkat a piacról finanszírozni.
- A stagnáló gazdaság és a gyenge forint mellett tarthatónak tűnik a 2012-es 2,5 százalékos hiánycél?- A 2012-es 2,5 százalékos hiány valószínűleg nem tartható, de a kormány mindenképpen elkötelezettnek tűnik, hogy a hiányt kordában tartsa, ami szerintem pozitív dolog. Csak csendben jegyzem meg, hogy a piacokat rettenetes sokk nem érné, ha mondjuk nem 2,5 százalék, hanem 2,9 százalék lenne a deficit, azzal még mindig jól állnánk Európában. Fontosabb lenne, hogy a költségvetés struktúrája fenntarthatóbb legyen.
- A válságadók esetleges kivezetésével hogyan lesz fenntartható a 3 százalék alatti hiány 2013-tól?- A különadók kivezetése mindenképpen komoly, 300-350 milliárd forintos lyukat üt a bevételi oldalon, ennek egy komoly része azonban pótolható a növekedés beindulásával. Egy százalékos plusznövekedés durván százmilliárd forintnyi egyenlegjavulással járhat, ha pedig a viharok elülnek, akkor 2013-ban egy 1,5-2 százalékos növekedés nem irreális, akkor pedig már nem olyan nagy a költségvetési lyuk.
Beke Károlymfor.hu
