3p

Az utóbbi napokban reflektorfénybe került a kínai tőzsde, mely hétfőn rekordszintű veszteséggel zárt, majd az elmúlt két napban is meglehetősen érdekes mozgások voltak megfigyelhetők. Az elemzők most a miértekre keresik a választ.

Meglehetősen faramuci helyzetben van Kína, a polgárai ugyanis a világ legnagyobb megtakarítói. Míg az Európában a gyakorlatban is példaértékűnek számító németek, akik fegyelmezettek és előre gondolkodóak, a nettó jövedelmük 10 százalékát takarítják meg, addig Kínában ugyanez a mutató 50 százalékos. Ennek hátterében persze számtalan okot találunk, a kulturális beidegződésektől kezdve egészen addig, hogy a távol-keleti országban nincs állami nyugdíjrendszer.

A felhalmozott összegeket persze a kínaiak igyekeznek fialtatni, amelynek az elmúlt időszakban két fontos terepe volt, az ingatlanpiac és a tőzsde. A befektetésre váró és folyamatosan halmozódó összegek azonban immár nem lehetőségként, hanem problémaként jelennek meg a gazdaságban. A kínai piac ugyanis "kicsi” lett, a szabályozás ugyanakkor nem lett liberális, így az emberek továbbra is otthon próbálják a pénzüket elhelyezni.

Az ingatlanpiacra beáramló pénzek már korábban olyan áremelkedést generáltak, amelynek kapcsán egyöntetűen arról beszéltek a szakértők, hogy komoly buborék alakult ki. Ez pedig hasonló következményekkel fenyeget, mint amelyeket a 2008-as hitelválság idején láthattunk. Hiába pörög továbbra is az ingatlanfejlesztés, egyes helyeken a folyamatosan növekvő kínálat miatt már nem ritka, hogy árcsökkenéssel és üresen álló ingatlanokkal is lehet találkozni. Nem véletlen, hogy nagyon sokan fordultak a tőzsde felé, így a 2014 és 2015 júniusa közötti egy évben a legnagyobb tőzsde indexe, a Shanghai Composite Index 150 százalékkal nőtt.

A túlértékeltség azonban itt is egyértelművé vált, és az újabb és újabb befektetésre váró milliárdok elapadásakor a nyár derekán hirtelen óriási visszaesés következett. Miután gazdaságilag és politikailag is komoly kockázatokkal járna egy tőzsdei összeomlás, a kínai állam beavatkozott, és igyekezett az elmúlt időszakban "megtámasztani a piacot”, ez azonban óriási tőkeigénnyel jár. Az utóbbi három hétben ugyanis összehangolt kormányzati intézkedések közel 800 milliárd dollárt  pumpáltak a tőzsdékre az összeomlás megakadályozására.

Az eredmények felemásnak tekinthetők: a júniusi közel 5200 pontos csúcsról 3400-ig zuhanó indexet sikerült stabilizálni 4000 körül. A helyzet azonban, ahogy a hétfői zuhanás is mutatja, meglehetősen törékeny, hiszen az intervenció megszakítására heves zuhanással reagált a piac.

Mint a CNN írásából kiderül, a szakértők szerint a befektetési lehetőségek szűkössége mellett az is problémát jelent, hogy az elérhető eszközök transzparenciája is hiányzik. A megtakarítások így alapvetően vagy az ingatlanpiacra vagy a tőzsdére áramlanak, ez pedig folyamatosan azzal a veszéllyel járhat, hogy a reális áraktól elszakadnak a piacok és buborékok alakulnak ki. A megoldás kézenfekvőnek tűnik, ám a gyakorlati megvalósítás korántsem olyan egyszerű: szélesebb befektetési alternatívát kellene kínálni. A kínai kormányzat számára fel van adva a lecke, az elemzők szerint ugyanakkor belátható időn belül lépéskényszerbe kerülnek, hacsak nem akarnak folyamatosan dollár százmilliárdokat fordítani az aktuális problémák kezelésére.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!