4p

A kormány vizsgálja a kitelepítettek kárpótlásának rendezését, annak lehetőségét, hogy a jövőben az ilyen címen járó nyugdíjrészt legalább annyival meg lehessen emelni, mint a többi nyugdíjrészt - mondta Rétvári Bence a Budapestről Kitelepítettek Emlékművének avatása után szombaton újságíróknak.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kiemelte: az elmúlt években az előző kormány a különböző nyugdíj-kiegészítéseket, amelyek kárpótlás címén jártak, befagyasztotta. Bár nagyon nehéz a költségvetés helyzete, a kormányzat arra törekszik - tette hozzá -, hogy ezt feloldják.

Több előterjesztéssel foglalkozott már a kormány, hogy miként lehet a Gyurcsány-, és a Bajnai-kormány által a befagyasztott és az inflációt sem követő kárpótlási, kiegészítő nyugdíjrészeket legalább annyival megemelni, amennyivel a többi nyugdíjrész megemelkedik - jelezte.

Hangsúlyozta: a kormányzat felkarolta a kitelepítettek ügyét, ez már második emlékmű, amelyet egy éven belül Budapesten felavatnak. Mindegyik esetében igyekezett a kabinet hozzájárulni akár az emlékműhöz, akár az ünnepségsorozathoz. Felidézte, hogy a kormányzati médiumok tematikus nappal emlékeztek a kitelepítettekre a hatvanéves évforduló alkalmával, és támogatták egy új dokumentumfilm elkészítését is.

Továbbra is partner a kormány, legyen szó akár az új közoktatási törvény után a nemzeti alaptantervről, akár más területről - mutatott rá Rétvári Bence.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az emlékmű avatásán, a főváros XXII. kerületében azt mondta, hogy a kitelepítettek "a kommunista terror megkülönböztetett módját" szenvedték el. Kiemelte: januárban az új alaptörvény életbelépésekor végérvényesen elbúcsúznak az 1949-es alkotmánytól, amely "fennhatósága alatt ezeket a borzalmakat elkövették".

Jókai Anna író a kitelepítéseket idézve úgy fogalmazott: az akkor történtek ma is óriási fájdalommal töltik el az emberek szívét; az otthonuktól fosztottak meg őket, a haza "utolsó polgárai" lettek.

Megjegyezte: jó lenne a vonatkozó jogszabályt korszerűbbé tenni, hogy a méltánytalanságot elszenvedők nyugdíja kiegészülhessen.

Széchenyi Kinga a kitelepítettek nevében felidézte, hogy hatvan éve ezen a napon kapták kézhez az első kitelepítési határozatokat. Ezt a dátumot soha nem felejtjük el - mondta, hozzátéve: a múltat nem elég azoknak felismerniük, akik elszenvedői voltak. Fel kell törni az elhallgatás és elhallgattatás kőkemény falát. Hangsúlyozta: a köz- és felsőoktatásban is meg kell ismerniük a fiataloknak az akkor történteket.

A Budapestről Kitelepítettek Emlékművét Solymár Gábor budafoki evangélikus lelkész, Fülöp Ákos nagytétényi római katolikus plébános és Nagy Péter budafoki református lelkész áldotta meg. A rendezvény kezdete előtt Budafok mindhárom templomának harangja egyszerre szólt 9 óra 58 perctől 2 percen át. Az esemény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, védnökei Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Mádi Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz) országos elnöke volt.

Az emlékműnél koszorút helyezett el: Helmut Kollig, Bonn városkerület polgármestere, Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke és Németh Zoltán (Fidesz) , Budafok-Tétény országgyűlési képviselője.

A Pofosz kezdeményezte az  emlékmű állítását, amely részben közadakozásból valósult meg. V. Majzik Mária képzőművészt bízták meg az emlékmű elkészítésével, amelyet a XXII. kerületben, az evangélikus templom kertjében állítottak fel.

A mű három, egyenként 3 méter magas dombormű. A két szélső falon vagonok láthatók, a vagonok ablakrésein szomorú emberarcok tekintenek ki. A középső dombormű egy férfialakot ábrázol, aki egy fecske tollait tépkedi - jelképezve, hogy a kitelepítetteknek már reményük sincs a szabadságra és arra, hogy valaha is visszatérhetnek elvett otthonaikba.

Mint olvasható, a II. világháború után nem zárult le a kollektív üldözetés időszaka. 1951 nyarán Budapestről is megkezdődtek a tömeges kitelepítések falvakba, tanyákra. A fővárosból 1951. május 21. és július 18. között több mint 5000 családot, mintegy 15 ezer embert távolítottak el. A kitelepítetteknek néhány óra alatt kellett lakásaikat elhagyniuk, fejenként legfeljebb 250 kg holmit vihettek magukkal. A hátrahagyott ingatlanok állami tulajdonba kerültek, az ingóságok pedig részben állami tulajdonba, részben az elvett lakásokba költöző pártkáderek, ávósok tulajdonába.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!