A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) állt a Budapesti Értéktőzsde és a Privátbankár közös rendezvényének fókuszában. Ez a működési forma nem jogi, hanem adózási szempontból különleges, hiszen az ilyen keretek között működő vállalkozásokat megilleti a társasági adó és helyi iparűzési adó alóli mentesség, valamint ingatlanszerzéseiket kedvezményes, 2 százalékos illeték terheli csak. A kötelezettségeik alapvetően megegyeznek más vállaltokkal szemben támasztottakkal, ami plusz követelmény, hogy legalább 5 milliárd forint értékű induló tőkével rendelkezzen a társaság és tőzsdén szereplő cégnek kell lennie. Az is kikötés, hogy 25 százalékos közkézhányadnak kell lenni ezeknél a vállalatoknál.
Miközben a cégeknek a SZIT tehát jelentős adókedvezményt biztosít, a befektetők számára az lehet nagy előny, hogy komolyabb mértékű osztalékra számíthatnak. A vállalatok számára előírják: az eredményének legalább 90 százalékát elérő mértékű osztalékot kell fizetni. Igaz ez alól lehet mentesség, így például a rendelkezésre álló pénzállomány erejéig kell ezt megtenniük. Mindenesetre a fórum előadói azt hangsúlyozták, hogy a SZIT esetén a vállalatok vagy beruháznak, növelve a részvényesi értéket, vagy osztalékot fizetnek és akkor ebből profitál a befektető.
Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde kibocsátási igazgatója előadásában a várható magas osztalékhozam mellett azt is kiemelte, hogy a tőzsdei jegyzés miatt ezek jól dokumentált transzparens vállalkozások, így a befektetők kockázata is kezelhetőbb. Szintén ehhez kapcsolódóan előny az is, hogy egy ingatlanbefektetéshez szükségesnél kisebb összeggel is lehetőség van arra, hogy a piaci konjunktúrát kihasználják. Ugyanakkor a BÉT-re való bevezetés miatt a likviditása (pénzzé tehetősége) ezeknek az eszközöknek magas. Ráadásul a társaságok számos ingatlant birtokolnak, illetve fejlesztenek, így egy diverzifikált portfóliót kapnak a befektetők.
Az egyik ilyen lehetséges SZIT a BIF lesz, melynek vezérigazgatója, Sajgál Gábor elmondta, hogy a terveik szerint 2018. december 31-ig teljesítik az összes előírást, és a mostani „előzetes formából” szabályozott ingatlanbefektetési társasággá válhatnak. Mint a vezérigazgató kiemelte, az egyik ilyen fontos követelmény, amelyben elmaradásuk van, az a közkézhányad, ez ugyanis jelenleg 10 százalék körül van. A társaság tervei szerint első körben a saját részvényeket kívánják értékesíteni, azt követően születik döntés arról, hogy a mostani nagytulajdonosok adnak-e el papírokat, vagy alaptőkét emelve érik el a megszabott arányt. Sajgál Gábor annak a reményének adott hangot, hogy a közel 20 éves tőzsdei múlt kellő alap a befektetői bizalomra, és a SZIT-nek köszönhetően olyan osztalékrészvény lesz a BIF papírja, amelyet mind többen szeretnének majd megvásárolni. A társaság vezetője kiemelte, hogy a BIF -észvények egy átlagos ingatlanalaphoz képest magasabb hozamra képes, hiszen nekik a tőzsde biztosít likviditást, míg a befektetési alapoknál ez a társaságok feladata, amely készpénz vagy állampapír állományt igényel, a portfóliójuknak ez a része pedig jelenleg minimális hozamot biztosít.
Az eseményen részt vett a hazai ingatlanpiac szereplője, a Duna House egyik vezetője is. Schilling Dániel, a társaság befektetői kapcsolatok és M&A vezetője a vállalattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertette. Az immár három országban - hazánk mellett Lengyelországban és Csehországban - is érdekelt vállalkozás nemzetközileg diverzifikált stratégiát folytat. Schilling Dániel szerint a magyar piac mellett, ahol továbbra is látnak még növekedési lehetőséget, a másik két országban komoly potenciál lehet. Ezekben az országokban piaci részesedésük is viszonylag kicsi, és az egy irodára jutó bevételek is elmaradnak a magyar átlagtól. Ugyanakkor a 20 éves ingatlanpiaci tapasztalatuknak köszönhetően mind a belföldi, mind a külföldi piacokon tovább tudnak szerinte növekedni, illetve a bevételeiket is képesek diverzifikálni, mert az ingatlanközvetítés mellett ingatlanfejlesztéssel és hitelközvetítéssel is foglalkoznak. Ennek köszönhetően folyamatos a cash termelése a vállalatnak, és osztalékot is fizetnek. Ráadásul ők kezelik az ország egyik legnagyobb lakásalapját, amely a befektetések miatt sokkal kisebb likvid eszközt kénytelen tartani, mint a hagyományos ingatlanalapok, így a hozama is magasabb lehet.
KB.
mfor.hu
