Kevesen tudják, mert nem verték nagydobra, csak a Humánreprodukciós Igazgatóság honlapján olvasható, miszerint a hazai meddőségi ellátás, és annak szabályozása fontos mérföldkőhöz érkezett. 2025. július 17-én ugyanis kihirdették a 30/1998 NM rendelet módosítását, miszerint új lehetőség nyílt a lombikeljárásokban. Ezentúl engedélyezik a nők ivarsejtjeinek szociális célú lefagyasztását – áll a Humánreprodukciós Igazgatóság legfrissebb közleményében.
Mindez azt jelenti, hogy aki tudatosan tervezi a jövőjét, úgy dönthet, lefagyaszthatja a petesejtjeit, hátha később akar szülni, amikor már kevésbé termékeny.
Szakmai berkekben régóta, már 2015 óta sürgették a szociális petesejtfagyasztást, azaz az úgynevezett vitrifikáció szükségességét a meddőség kezelésére és a csökkenő termékenység megállítására. Ám nyilvánosan csak idén április elején, a Magyar Kórházszövetség éves konferenciáján beszélt először Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság februárban leköszönt vezetője, valamint Pintér Sándor egészségügyi államtitkára, hogy előrehaladott egyeztetések folynak a témában.
Fotó: Depositphotos
„Ne kelljen már Brnóba mennie azoknak a fiatal pároknak, akik petesejtdonort szeretnének találni. Az egyházakkal is több körben egyeztettem már” – jelentette ki Takács Péter kicsivel később, április 16-án, bár ebben a mondatban már nem is a petesejtfagyasztásról, hanem egyenesen petesejtdonációról beszél. (Lehet, előreszaladt, és ez lesz a következő lépcső a meddőségkezelésben?)
Mindenesetre ezek szerint elhárultak a kormány kétségei és a vallási vezetők etikai fenntartásai, hiszen jön a szociális, azaz a termékenységmegőrző petesejtfagyasztás.
Magyarországon ugyanis eddig csak azoknak a nőknek volt erre módjuk, akiknek rosszindulatú daganatos betegségük miatt a gyógyításkor alkalmazott kemoterápia vagy sugárkezelés, illetve bizonyos nőgyógyászati betegségek (például endometriózis) során végzett műtétek, vagy a káros munkakörülmények a petefészek működésének átmeneti vagy végleges károsodását eredményezhetik.
A hírt nem övezte nagy bejelentés, az intézetek sem kaptak még megfelelő tájékoztatást, nem jött ki hivatalos protokoll sem. Pedig már most vannak, akik érdeklődnek az intézetekben. Információink szerint nekik csak azt tudják mondani, hogy muszáj még várni, amíg a pontos paraméterek ki nem jönnek.
Engedély van, de várakozni kell tovább
A szakmára rálátó forrásaink szerint a szociális petesejtfagyasztás engedélyezése igen pozitív, régóta várt esemény, ám a nagy horderejű rendeletváltoztatás mégiscsak váratlan fordulat a magyar meddőségkezelés történetében.
„Nagy kérdés, hogy finanszírozza-e majd a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ezeket a beavatkozásokat a lombikeljárásokhoz hasonlóan, vagy sem. Hiszen a világon mindenhol pénzbe kerül, nem is kevésbe. Ahhoz képest, hogy tavasszal még mindig elérhetetlennek tűnt a lehetőség, az engedélyezés gyorsasága akár választási fogásként is értelmezhető. Egyelőre még semmit nem tudnak az érintett orvosok, embriológusok és biológusok a részletekről” – mondta lapunknak informátorunk, aki hozzátette: néhány intézetnél lehet majd kapacitásprobléma.
OKFŐ: nem lesz NEAK-finanszírozott
Ezért a pontos feltételek tisztázása miatt megkérdeztük az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ), akik azt írták válaszukban, hogy a rendelet alapján a beavatkozás 18 éves kortól végezhető el. A jogszabályi felső korhatár nincs rögzítve, azonban a szakmai irányelvek jellemzően 35 éves korig javasolják, mivel ezt követően a petesejtek minősége és száma jelentősen csökken. A gyakorlatban legkésőbb 35-38 éves korig van lehetőség a fagyasztásra, amennyiben az érintett egészségi állapota és petefészek-tartaléka megfelelő. (Ezzel szemben az asszisztált reprodukcióban való részvétel felső korhatára Magyarországon 45 év).
Az OKFŐ arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a beavatkozást minden magyarországi asszisztált reprodukciós centrum el tudja végezni. Mint írják: véleményük szerint az országos kapacitás és a szakemberek száma elegendő a várható igények kielégítésére, a Humánreprodukciós Igazgatóság közreműködésével pedig eszközfejlesztés zajlik a Dunamenti REK centrumaiban.
Arra a kérdésre, hogy NEAK-támogatott, vagy térítéses szolgáltatásként lehet-e igénybe venni a módszert, azt írták:
„A szociális célú petesejtfagyasztás jelenleg nem tartozik a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatások körébe, így teljes mértékben térítéses. A díjakról az adott szolgáltatónál lehet tájékozódni”
– bár informátorunk szerint a lombikcentrumokban még semmilyen erre vonatkozó protokollt nem küldtek körbe.
Csak összehasonlításul: a csehországi Repromeda Klinikán 1 625 euró (jelenlegi árfolyamon 650 ezer forint) a fagyasztás, 200 euró (80 ezer forint) az egyéves tárolási díj. Egy másik brnói klinikán 2190 euróról (876 ezer forint) számolnak be, amire 200-250 ezer forint gyógyszer es injekcióköltség jön, a magánorvosi vizsgálatok/ultrahangok ára alkalmanként 35 ezer forint, az úgynevezett hormonpanel 60-70 ezer forint. Angliában egy petesejt lefagyasztása 7000-8000 font (3,3 millió-3,7 millió forint) közé esik, de ebben sem a tárolás költsége, sem a kiolvasztás és egyéb költségek nincsenek benne. De a szigetországban létezik a „fagyasztás és adományozás” program, amivel csak 160 fontba (ez 75 ezer forintba) kerül.
Az OKFŐ azt is elárulta, mi történik a fel nem használt petesejtekkel. A tárolási idő általában 15 év, s ezen időszak lejárta után a tulajdonos rendelkezhet a fagyasztott petesejtek sorsáról: kérheti azok megsemmisítését, vagy anonim módon történő adományozását, de kutatási célokra is felajánlhatja.
Több embriológus kell
Dr. Reichart Anikó embriológus, termékenységi szaktanácsadó szerint a termékenységmegőrző petesejtfagyasztás engedélyezése óriási jelentőségű, de tele van még megválaszolatlan kérdésekkel.
„A magyar nőknek eddig külföldre kellett járniuk, ha úgy döntöttek, a jövőre nézve meglépik a petesejtjeik lefagyasztását. Ha a gazdasági részét nézzük, könnyebbség lenne, ha nem kellene útiköltséget és külföldi tartózkodást is finanszírozniuk, mert a tudás itt is megvan a jól felszerelt lombikközpontokban. De azt látni kell, hogy bár a törvényi környezet végre megteremtődött, a szakmának erre még fel kell készülnie, nem lehet holnaptól alkalmazni az eljárást, ez ennél összetettebb dolog. Mindeközben már most túlterheltek a lombikintézetek, amelyek nem biztos, hogy bírják majd a tempót, ha nagy lesz az érdeklődés” – magyarázza a szakértő.
Véleménye szerint elgondolkodtató, hogy mit fog jelenteni ez a lehetőség a halogatás szempontjából, vagyis, hogy sokan esetleg arra számítva kérik a fagyasztást, hogy később majd biztos összejön a gyerek – mindenképpen tudatosan és reálisan kell kezelni ezt a módszert. Illetve azt is figyelembe kell venni, hogy a hormonterhelés szempontjából majdnem teljesen megegyezik egy lombikbébi-programmal. Itt is stimulálni kell a szervezetet, majd a petesejt a leszívás után átkerül az embriológiai laborba, ahol lefagyasztják és mínusz 196 fokon tárolják. 35 év alatt 15-20 petesejt kell ahhoz, hogy később 85 százalék valószínűséggel születhessen legalább egy gyermek.
„A fagyasztás lassú és nagy koncentrációt igénylő folyamat, nem lehet automatizálni, csak embriológus tudja végezni, tehát plusz munkaerő kell majd. Egy-egy fagyasztásos kör legalább egy teljes óra az embriológus munkaidejéből előkészítés és utómunkánk nélkül. A nőgyógyászoknak is több munka lesz, mert a stimulációnál kétnaponta kell látni a pácienst, a petesejtleszívás pedig műtéti úton, általában altatásban történik” – mondja az embriológus.
Az elhatározástól kezdve egyébként 2-3 hónapra van szükség a fagyasztásig, hiszen alapkivizsgálások, hormonpanelek meghatározása, szexuálisan terjedő betegségek szűrése, rákszűrés, mammográfia és/vagy emlő ultrahang is kell előtte.
Az embriológus hangsúlyozza: ez egy biztonsági tartalék, de nincs garancia arra, hogy évekkel később sikeres lesz a fogantatás. A későbbi partner oldalán felmerülő esetleges problémákról például előre semmit nem tudhatunk. Ezért fontos mentálisan is felkészíteni a nőket a beavatkozásra.
Transzparens kommunikációt!
Varga Katalin, a CsillagKuckó termékenységtámogató mentálhigiénés tér alapítója, okleveles reprodukciós szaktanácsadó is elsősorban arra mutat rá, hogy a fagyasztással járó esetleges halogatás nem mindig jó tanácsadó, mert hamis biztonságérzet alakulhat ki a nőkben.
„A lombikcsoportokban már most nagy az érdeklődés, de az orvosok egyelőre semmit nem tudnak a dologról. Úgy gondolom, hogy orvosilag ez óriási lehetőség, de amikor sok nő az elhúzódó tanulmányai, egzisztenciális bizonytalanság, a párkapcsolati nehézség és a karrierépítés miatt kénytelen kitolni a gyermekvállalást, komoly edukáció kell ebben a témában is. Hiteles, transzparens orvosi, szakmai kommunikáció, hogy a nők ne riadalomkeltés hatására fussanak bele egy ilyen beavatkozásba, és ne ne sérüljenek lelkileg, valamint tisztában legyenek vele, hogy a petesejtfagyasztás megterheli a szervezetet. Emellett a tizenéveseknek már idejekorán kell hallaniuk a termékenységtudatosságról is, amibe már ez is beletartozik”.
Abban mindkét szakember egyetért, hogy a törvénymódosításban meglehetősen furcsán fogalmaz a jogalkotó, amikor azt írja: petesejtlefagyasztás szociális javallat esetén azoknál alkalmazható, akiknél feltételezhető, hogy jelentősen csökken a termékenységi képesség. Ez ugyanis az évek múlásával minden nőnél fennáll.
És egy kis kitekintés a világra: az egyesült királyságbeli Humán Megtermékenyítési és Embriológiai Hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority, HFEA) friss jelentése szerint rekordszámú nő fagyasztja le a petesejtjeit. Az eredmények alapján 2019 és 2021 között hatvan százalékos növekedés történt a petesejtfagyasztás terén, míg 2013 és 2018 között 523 százalékos növekedés volt tapasztalható – köszönhetően a fagyasztási és tárolási technikák fejlődésének. Az Egyesült Államokban 2009 és 2016 között ezer százalékkal nőtt a petesejtjeiket lefagyasztó nők száma, az ilyen jellegű szolgáltatások iránti érdeklődés pedig még inkább megugrott a világjárvány idején.
