Érdemes közvetítőhöz fordulni
A hallgatók hol egyedül, hol kisebb „lakóközösségeket” alkotva bújják a bérlakás kínálatot és járják körbe a maguknak. A keresési szempontok egyike természetesen az elhelyezkedés, az oktatási intézmény jó megközelíthetősége, de nem árt, ha a város éjszakai életének is valamelyest a része. Másik fontos szempont persze az ár. Ha többen fognak össze, akkor a szobaszám is lényeges, mindenkinek kell – akár félszobányi – intim szféra, ahova hol tanulni, hol pihenni lehet visszavonulni - olvasható a Duna House szerdai elemzésében.
Nem csak az ár számít
A Duna House szakemberei azt javasolják, hogy ne csak a bérleti díjat vegyük figyelembe, ha lakást keresünk, érdemes például kikérni a közüzemi számlákat, és meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis a korábban felhalmozott közüzemi tartozás miatt a szolgáltatást lekapcsolhatják. Emellett a számlák összege információval szolgálhat a leendő rezsiköltségekről is. Külön érdemes kitérni a közös költség mértékére és összetételére, mivel ez sokszor olyan tételeket tartalmaz, mint például a felújítási költségek, melyeknek hasznát a bérlő nem mindig élvezi, ezeket a tételeket gyakran a tulajdonos átvállalja.
Ha sikerült megtalálni a megfelelő lakást, akkor még mindig sok kérdést kell tisztázni a tulajdonossal, melyekben az ingatlanosok is segíthetnek. Az első és legfontosabb, hogy minden esetben írásbeli szerződést kell kötni. "Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felmerülő költségek kérdéséről is szó van, amely gyakran tetemes összeg is lehet, nem mindegy tehát, hogy ki fogja kifizetni. A jogilag tiszta helyzet jelenti az egyetlen megoldást, ha vitás helyzetre kerülne sor" - olvasható a Duna House elemzésében.
A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Erről is fontos, hogy szülessen írásos dokumentum! A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve bebiztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.
Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés, stb.) javításának kérdését is. A szerződésbe kerüljön bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák javítását maga intézze, bár a gyakorlatban van, hogy ez a gyorsabb, de ilyenkor is a kiadások a tulajdonost illetik. Fontos rész lehet a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke. Nem baj, ha ez egy 10 oldalas felsorolás, egyszer kell csak rászánni az időt, még akkor is, ha mondjuk a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben.
Határozott idejű bérleti szerződés esetén, a felmondás módját fontos rögzíteni, határidejét 60 napnál érdemes megjelölni, ha van rá mód. Ha a bérlő azonban teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, az is gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondási lehetőséget. Sőt, aki valóban hosszútávra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például nem emelhet a tulajdonos az infláció mértékénél nagyobbat. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne kerülhessen egyik napról a másikra az utcára.
Sokaknál fontos lehet (hivatali ügyintézések, posta, munkavállalás, orvosi ellátás, stb.), hogy bejelentkezhessen az albérletbe. (Sőt, 3 napon belül kötelező!) Ez ügyben nagy a zavar a fejekben. Tévesen gondolják gyakran a főbérlők, hogy megakadályozhatják a bejelentkezést. Általános tapasztalatok szerint sok lakástulajdonos azért nem járul hozzá bérlőjének a lakásba való bejelentkezéséhez, mert attól tart, hogy emiatt a későbbiekben nem fogja tudni őt onnan eltávolítani. A kettő között azonban nincs összefüggés, a lakcímbejelentés ténye ugyanis önmagában a lakás használatához fűződő, tehát tulajdoni jogot nem jelent.
Amennyiben minden kérdésben megegyeztek a felek, lényegében egy utolsó, de nem kevésbé fontos adminisztrációs elem maradt, az óraállások jegyzőkönyvezése. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérlet kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat is neki kelljen fizetni.
mfor.hu
