A BÉT a mérleg szerinti eredmény 98,89 százalékát, 514,280 millió forintot fordít osztalékfizetésre, amelynek kezdőnapja 2015. június 4.
A BÉT szerdai, budapesti éves rendes közgyűlésén a részvényesek egyhangúlag fogadták el a 2014. évi beszámolót és az osztalékfizetési javaslatot.
Katona Zsolt vezérigazgató az idei kilátásokkal kapcsolatban kiemelte: 2015 trendforduló lehet a BÉT-en, emelkednek a részvényárak, javul a likviditás, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a külföldi befektetők aktivizálták magukat a javuló geopolitikai helyzet miatt. Emellett a befektetők úgy látják, jók az ország makrogazdasági kilátásai, és a mikroszintű jó hírek is pozitív lökést adnak, így például az, hogy a bankadó vélhetően csökken.
Katona Zsolt a közgyűlésen elmondta: a napi átlagos részvényforgalom 2014-ben közel 20 százalékkal, 7,8 milliárd forintra csökkent. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a megromlott orosz-ukrán viszony miatt a befektetők kevésbé részesítették előnyben a régiót, ami a BÉT forgalmára is rányomta a bélyegét. A forgalmi visszaesést ugyanakkor tudták kompenzálni, így a bevétel a forgalom visszaesésénél kisebb mértékben csökkent: 2,109 milliárd forint volt 2014-ben a 2013-as 2,352 milliárd után.
A vezérigazgató kiemelte, hogy az adó, kamat, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) gyakorlatilag változatlan maradt 2013-hoz képest, és 842 millió forintot tett ki tavaly.
Elmondta azt is, hogy az egy részvényre jutó nyereség 9 százalékkal 96 forintra csökkent.
A vezérigazgató szerint egyelőre nem érzékelhetők a brókerbotrányok közép- és hosszú távú hatásai, illetve azok negatív következményeit ellensúlyozzák a kedvező fejlemények. Hozzátette, hogy a botrányok rányomják a bélyeget mind a tőzsde, mind pedig a magyar tőkepiac helyzetére. A Hungária Értékpapír Zrt.-re, a Quaestorra, és a Buda-Cash-re utalva ugyanakkor hozzátette: ha ez a három cég kiesik a BÉT tagjai közül, azt a BÉT nem érzi meg, mivel a Buda-Cash-t leszámítva nem voltak jelentős tényezők a forgalmat illetően. Sokkal nagyobb veszélyt jelenthetnek a befektetői bizalomra a cégek pénzügyi nehézségei, a botrányok, ezért a befektetői bizalom mielőbbi helyreállításán kell dolgozni - jelezte.
A napi átlagos 7,8 milliárd forintos forgalommal kapcsolatban a vezérigazgató kifejtette, hogy ez a 2003-2004-es szintnek felel meg, de az idei, jelentősen emelkedő forgalmi adatok alapján már úgy tűnik, hogy 2014-ben elérték a visszaesés alját.
Katona Zsolt jelezte: a KELER 2009 óta nem fizet osztalékot, így ez továbbra sem javítja a BÉT eredményét.
Kifejtette, hogy a Budapesti Értéktőzsde bevételi szerkezete hasonló az európai tőzsdékéhez, vagyis a kereskedésből a bevétel 41,2 százaléka, kibocsátásból 17,8 százalék, információértékesítésből pedig 36,5 százaléka származik. Utóbbiban európai összevetésben nagyon erős a BÉT - hangsúlyozta Katona Zsolt.
A vezérigazgató elmondta: az azonnali részvénypiacon a forgalom 58 százalékát az OTP adta, majd a Richter következett 19 százalékkal. A gyógyszerpapír forgalmának növekedésével kapcsolatban elmondta, hogy arra kedvező hatással volt a papír visszakerülése az MSCI indexbe, illetve az, hogy a Richter a részvények felaprózása mellett döntött, így azok jobban elérhetőek a lakosság számára. A Mol a forgalom 13, a Magyar Telekom 7 százalékát, az FHB pedig 1 százalékát adta - fűzte hozzá Katona Zsolt.
A forgalom kereskedő cégek szerinti megoszlására rátérve kifejtette, hogy a forgalom 16,6 százaléka az Erstén, 15,4 százalékát a Concorde-on, 13,1 százalékát pedig a Wood-on keresztül realizálták, majd Equilor, a KBC, és az UniCredit következik.
Katona Zsolt kiemelte, hogy 2014-ben a BÉT stabilizálta helyét, mint a magyar részvények fő kereskedési helye: a BÉT a magyar részvények összforgalmának kétharmadát adja, ami nagyon jó arány, azt is figyelembe véve, hogy a fejlettebb piacokon megfigyelhető a kereskedés szétaprózódása.
A vezérigazgató szólt arról is, hogy 2014-ben az Update részvényeket vezették be a tőzsdére, miközben három kivezetés volt (Optisoft, TCB, Pannonflax), valamint 13 tőkeemelés történt 10 milliárd forint értékben.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar tőkepiac 2014-ben ünnepelte az első magyarországi tőzsde alapításának százötvenedik évfordulóját, idén pedig a BÉT megalakulásának huszonötödik évfordulójáról emlékeznek meg.
A 2015-ös évről Katona Zsolt elmondta: tavaly alulértékelt volt a magyar tőzsde, a befektetők most megpróbálják utolérni magukat, nagy az érdeklődés a magyar részvények iránt, a részvényárak átlagosan 33 százalékkal nőttek idén. Kifejtette: több céggel is tárgyalnak a tőzsdére lépésről, ezek közül kiemelte a Waberer's-t.
A közgyűlésen a Felügyelő Bizottságban betöltött tisztségéről korábban lemondott Eddy d’Hertoge helyett új tagként megválasztották Herczku Györgyöt, a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatóját.
MTI
