A tőzsdei szekciótagok által vezetett értékpapírszámlák alapján 1 millió körül van az aktívan használt értékpapírok száma. Ez a szám magánszemélyek és cégek számláit is tartalmazza, továbbá egy befektető több számlát is vezethet, így a becslések szerint 100-300 ezer közé tehető a hazai magánbefektetők száma.
A BÉT szeptemberi befektetői statisztikája azt mutatja, hogy 2010 első kilenc hónapjában a hazai magánbefektetők aránya némileg visszaesett a forgalmon belül, a külföldi befektetőké pedig nőtt. Az év első hónapjaiban a hazai magánbefektetők megbízásai még a forgalom 29-30 százalékát adták, szeptemberre viszont 24 százalékra csökkent ez az arány. A hazai intézményi befektetők aktivitása is csökkent, az év eleji 21 százalékról szeptemberre 17 százalékra mérséklődött részesedésük a forgalomból. A külföldi befektetők részesedése viszont 29 százalékról 45 százalékra emelkedett, és ezzel visszaállt a válság előtti szintre.
A statisztika méri az internetes megbízások arányát is, ami a teljes forgalmon belül 20 százalék körül van. Az internetes tőzsdézés elsősorban a magánbefektetők körében népszerű, ők forgalmuk 40 százalékát online kereskedési felületen keresztül bonyolítják, bróker igénybevétele nélkül. A hazai intézményi kör nagyon alacsony arányban használja ezt a megbízási formát. A külföldi befektetők viszont március óta növekvő arányban vették igénybe az online megbízásokat: az év eleji 5 százalék körüli értékről 25 százalék körülire nőtt forgalmukon belül az internetes megbízások aránya.
A másik statisztikai mutatószámot, a Budapesti Likviditási Mértéket (BLM) még 2005-ben dolgozta ki a BÉT, és 2010 novemberétől havonta publikálja részvényekre, certifikátokra és határidős ügyletekre is. Ennél részletesebb adatok fizetős szolgáltatással érhetők el.
A BLM a befektetők számára számszerűsíti a megbízások rejtett költségeit, amelyek a brókeri jutalékon felül terhelik az ügyletkötést. Ezek elsősorban a nagyobb értékű ajánlatok esetében számottevőek, ahol a megbízás több részletben, különböző árfolyamokon teljesül, miközben maga az ajánlat is eltérítheti a piaci árat, különösen egy illikvid piacon. A statisztika azt mutatja, hogy a likviditás ára drasztikusan megnő válságok idején, míg egy likvid piac gond nélkül fel tudja szívni a nagyméretű megbízásokat is anélkül, hogy a megbízás jelentősen elmozdítaná a piaci árat.
Egy adott értékpapír annál likvidebbnek tekinthető, minél alacsonyabb a BLM értéke, azaz annál alacsonyabb tényleges tranzakciós költségekkel kell a befektetőknek számolniuk. A BLM ily módon alkalmas különböző értékpapírok likviditásának, illetve különböző piacok tranzakciós költségeinek összehasonlítására.
A BLM alapján a BÉT leglikvidebb részvényei természetesen a legnagyobb forgalmú blue chip papírok: OTP, Mol, Magyar Telekom, Richter. De a lista élén szerepelnek a határidős BUX egyes lejáratai is, továbbá néhány certifikát. Utóbbiak a folyamatos árjegyzés miatt kerültek a leglikvidebb papírok közé, ugyanis a BLM az ajánlati könyv alapján méri az egyes értékpapírok likviditási költségét.
MTI
