Hangsúlyozta: készítettek egy prognózist az árak jövő évi változásáról, ennek fényében emelték meg a nyugdíjakat. Arra a kérdésre, minek alapján mondja azt, hogy jobban élnek majd a nyugdíjasok, ha az inflációkövető nyugdíj mellett eltűnik a 13. havi nyugdíj, Korózs Lajos azt mondta: a kormány - egyedüliként a rendszerváltás óta - 5 éven keresztül tudott többletjuttatást adni a nyugdíjasoknak, amire ő nagyon büszke.
"Én azt gondolom, hogy kiegyensúlyozottan fognak élni a következő évben és az azt követő években is" - mondta, kiemelve: lesznek olyan nyugdíjasok, akik a jövő évi 4,1 százalékos nyugdíjemelésnek csaknem a dupláját kapják jövőre a nyugdíjkorrekció révén.
Az államtitkár a nyugdíjakkal kapcsolatos januári változások közül kiemelte, hogy 4,1 százalékkal, az infláció mértékének megfelelően nőnek a nyugdíjak, s hozzátette: a hárommillió nyugdíjas közül egymillióan jobban fognak élni, ők ugyanis a nyugdíjkorrekciós program révén még ezen felül is - a nyugdíjba vonulásuk idejétől függően - pluszjuttatást kapnak.
Az 1988 és 1990 között nyugdíjazott mintegy 320 ezer ember 2 százalékos, az 1992 és 1995 között nyugdíjba vonult 490 ezer, valamint az 1997 és 1998 között nyugdíjazott mintegy 160 ezer ember pedig 4 százalékos nyugdíjkorrekciót kap a nyugdíjemelés mellett.
Korózs Lajos arról is szólt, hogy a kormányok nem jókedvükben nyúlnak a nyugdíjkorhatárhoz, hanem előzetes számítások alapján, demográfiai szempontok miatt. A társadalom öregedésével kapcsolatban rámutatott arra: míg 1990-ben a 60 év felettiek és a 14 év alattiak aránya közel azonos volt, addig 2010-ben a 60 év felettiek többen lesznek, mint a 19 év alattiak. A számítások alapján 2020-ban már a 65 éven felüliek is többen lesznek a 19 éven aluliaknál, 2025-re pedig több 70 évnél idősebb lesz, mint 14 éven aluli. 2040-re a 70 év felettiek száma a 19 éven aluliakét is meghaladja, 2050-re pedig a 24 évesnél fiatalabbaknál is többen lesznek.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár minden évben több fiúgyermek születik, mint lány, magasabb a nők száma: mintegy 5,2 millió nő és 4,8 millió férfi él Magyarországon. Ennek okát a férfiak 45-55 év közötti magas halandóságával magyarázta az államtitkár.
Ugyancsak a korfával összefüggésben közölte, hogy az úgynevezett Ratkó-korszak gyermekei, vagyis az 1950 és 1953 között születettek a következő években mennek nyugdíjba, miközben a népességszám csökken. Kitért arra is, hogy az újonnan nyugdíjba lépők magasabb iskolai végzettséggel, magasabb jövedelemmel, hosszabb szolgálati idővel rendelkeznek, így a nyugdíjuk magasabb.
Emlékeztetett arra: az öregségi nyugdíj korhatára a nyáron hozott kormányzati döntés értelmében először 2014 második félévében jelent változást, ekkor az 1952 első félévében születettek 62,5 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Az 1953-ban születettek 63 évesen, az 1954-ben születettek 63,5 évesen, az 1955-ben születettek 64 évesen, az 1956-ban születettek 64,5 évesen, az ennél később születettek pedig 65 évesen mehetnek nyugdíjba.
Korózs Lajos közlése szerint változnak a korengedményes nyugdíj megállapításának feltételei: a munkavállalónak a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2010. december 31-ig be kell töltenie, a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát jelezni kell a regionális munkaügyi központnak, továbbá a megállapodást 2010. december 31-ig meg kell küldeni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.
Változnak az előre hozott nyugdíj korhatárai is: férfiak esetében ez 60 éves életkort és 40 év szolgálati időt, nők esetében 59 éves életkort és 39 év szolgálati viszonyt jelent. Ez az 1952-ben születetteket érinti, a később születetteknél az előre hozott nyugdíj korhatára fokozatosan emelkedik és az 1959-ben születettek már 63 évesen élhetnek ezzel a lehetőséggel.
A szépkorúak jubileumi juttatásáról szólva az államtitkár azt mondta: januárban egyszeri juttatásként a 2010-ben 100. életévüket betöltők, illetve ennél idősebbek 100 ezer forintot kapnak. A 95 és 99 év közöttiek 95 ezer forint egyszeri juttatásban részesülnek. Korózs Lajos tájékoztatása szerint ezt a szépkorúak automatikusan kapják a januári emelt nyugdíjuk mellé, mivel azt a nyugdíjfolyósító nyilvántartása alapján fizetik ki. A szépkorúak oklevelet is kapnak, az érintett települések jegyzőihez juttatják el azokat.
A nyugdíjindexálás rendszerének változásáról közölte: ha a gazdasági növekedés 3 százalék alatti, akkor értékmegtartó, árkövető indexálás történik. Ha a növekedés 3-4 százalék közötti, akkor az indexálás 80 százalékban ár-, 20 százalékban bérkövető. A GDP 4-5 százalékos növekedése esetén 60-40 az ár- illetve bérkövető indexálás százalékos aránya, míg 5 százalék felett 50-50 százalék.
Korózs Lajos arról is szólt, hogy bevezetik a nyugdíjprémium intézményét. Ha a GDP 3,5 és 4,5 százalék közötti, akkor egyheti, 4,5 és 5,5 százalék közöttinél kétheti, 5,5 és 6,5 százalék közöttinél háromheti nyugdíjprémiumot fizetnek. Ennél nagyobb mértékű gazdasági növekedés esetén négyheti prémiumot kapnak a nyugdíjasok, vagyis gyakorlatilag visszatér a 13. havi nyugdíj intézménye.
MTI/Menedzsment Fórum
