Az elmúlt napokban felpezsdült az élet az OTP Bank háza táján: a cég részvényeit bevezetik a Varsói Értéktőzsdére, emellett sajtóinformációk szerint a magyar cég társulna a lengyel PKO BP bankkal.
Jobb-e Varsó, mint Budapest?
Pénteken jelentek meg az első hírek arról, hogy az OTP is a varsói tőzsde felé kacsingat, hétfőn pedig már hivatalosan is bejelentették, hogy kezdeményezik a részvények tőzsdei bevezetését. Sőt a hírek szerint a lengyel piac irányadó indexébe, a WIG 20-ba is beveszik a magyar vállalatot.
A tőzsdei bevezetés alkalmából tartott varsói sajtótájékoztatón Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója elmondta: road-showt szerveznek majd Lengyelországban, hogy meggyőzzék a befektetőket, érdemes OTP-részvényeket vásárolniuk.
"A lengyel bankrészvények értékelése sokkal pozitívabb, mint az OTP-é, ezért a varsói tőzsdei bevezetés kedvező lehet a vállalat számára, mivel más megvilágítás alá kerülhetnek a papírjai" – mondta el érdeklődésünkre Vágó Attila, a Concorde elemzője.
A magyar részvények közül a Mol és a Borsodchem már régebb óta jegyezhetők a Varsói Értéktőzsdén, azonban a fenti két cégnek nem igazán jött be a lengyelországi bevezetés.
"A varsói tőzsde bevezetés önmagában véve teljesen semleges az OTP számára. Aki akarta, az eddig is megvette az OTP papírjait" – vélekedik Szegner Balázs, az Equilor elemzője.
Nem csak a tőzsde miatt menne Varsóba az OTP
Ma reggel az egyik lengyel gazdasági lapban jelent meg az újabb információ, mely szerint a lengyel PKO BP bankkal működne együtt a magyar vállalat. A meg nem nevezett kormányzati források szerint egyelőre részvénycseréről lenne szó, de ez lenne az első lépés egy esetleges későbbi egyesülés felé.
"Véleményem szerint a varsói tőzsdei bevezetés nem csak szimbolikus lépés, kell, hogy legyen valamilyen racionális oka is. Ez lehet egy esetleges együttműködés a PKO-val" – nyilatkozta Szegner Balázs, az Equilor elemzője.
A lengyel sajtó már többször cikkezett egy esetleges PKO-OTP egyesülésről, de eddig ebből nem lett semmi. "A jelenlegi nehéz hitelpiaci helyzetben lehet realitása az összefogásnak, ezzel ugyanis mindkét bank védhetné magát" – véli Szegner Balázs.
Az utóbbi napokban Európát is elérte a hitelválság: a Bradford & Bingley, a Fortis és a Hypo Real Estate mind állami segítségre szorultak veszteségeik miatt. Éppen ezért lehet most nagyobb realitása, hogy az OTP és a PKO együttműködjön.
"A lehetséges részvénycseréről egyelőre semmi konkrétumot nem tudni. Az azonban kijelenthető, hogy a két bank egyértelműen kiegészítené egymást, mivel jórészt különböző piacokon vannak érdekeltségeik" – gondolja az Equilor szakembere.
Vágó Attila szerint viszont nincs nagy realitása annak, hogy létrejön a részvénycsere a két cég között. Szerinte egyáltalán nem tudni előre, hogy mennyire tudnának együttműködni a cégek, mennyi lenne a szinergia egy ilyen üzletben. "A két vállalat kamatmarginja hasonló, így nem lenne hígulás egy esetleges egyesüléssel, a PKO megtérülési mutatói pedig jobbak, mint az OTP-nek" – vázolta fel a Concorde elemzője.
Vágó Attila szerint az egyesülés ellen hat, hogy a PKO-ban még mindig jelentős állami tulajdonrész van, így ugyanis a cég menedzsmentjének kisebb lehetne a mozgástere. A lengyel állam jelenleg 51 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a PKO-ban.
Csányi Sándor hétfői sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy részvénycserés ügyletet nem tervez az OTP a PKO-val, de "egyfajta együttműködés" elképzelhető a két bank között.
Merre tovább?
Szintén régóta rebesgetik, hogy az OTP kivonulna a szerb és szlovák piacokról, eladná ottani érdekeltségeit. Korábban Urbán László, a cég vezérigazgató-helyettese is úgy nyilatkozott, hogy ez a két piac már kevésbé vonzó az OTP számára. Az utóbbi hetekben egyre több hír jelent meg arról, hogy esetleg az orosz Gazprombank megvenné a magyar cég szerb érdekeltségét.
"A két leányvállalat eladásából mintegy 500 millió euróra számíthatna az OTP, ezt a hírek szerint az orosz és ukrán piacon lehetne befektetni" – vélekedik Vágó Attila.
Szegner Balázs szerint a két leányvállalat eladása egyrészt abból a szempontból lenne pozitív, mert a hitelválság miatt felértékelődött a készpénz szerepe a bankpiacon. Másrészt az elemző úgy véli, hogy a banknak talán érdemes lenne meglovagolni a Kelet-Európában tapasztalható hitelbummot.
