"Az alap forgatókönyvünk szerint márciusra csökkenhet újra az októberi kamatemelés előtti szintre, 8,5 százalékra a jegybanki alapkamat Magyarországon" - mondta el az mfor.hu kérdésére Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzője, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa hétfőn újabb 50 bázisponttal csökkentette a kamatot.
A hétfői döntés után 10 százalékon áll az alapkamat hazánkban, az októberi 300 bázispontos kamatemelés felét dolgozta le eddig a jegybank. A szakemberek szerint további három hónap kell még, mire a válság előtti szintre csökken majd a ráta. "Arra számítunk, hogy jövőre folytatódhatnak a kamatcsökkentések, a legvalószínűbb forgatókönyv azt mutatja, hogy a havi rendes üléseken 50 bázispontonként mérséklik majd a kamatot" - vélekedik Ádám Zoltán.
A nagyobb vágás veszélyes lett volna
A Takarékbank szakembere szerint nem zárható ki, hogy rendkívüli lépésre kényszerül majd a jegybank, vagy az eddiginél nagyobb mértékben csökkenti a kamatot, de az elmúlt hónapok gyakorlata azt mutatja, hogy inkább kisebb, óvatos lépésekkel halad majd az MNB.
A Monetáris Tanács három javaslattal foglalkozott, végül szoros szavazással döntött hétfőn az újabb 50 bázispontos vágás mellett - mondta el a döntést követő sajtótájékoztatón Simor András, az MNB elnöke. A döntéshozók szavaztak még a 75, illetve a 100 bázispontos csökkentésről, ez is azt mutatja, hogy nem volt alaptalan az a vélemény sem, hogy a jegybank 50 bázispontnál nagyobbat vághat.
"Ötven bázispontnál nagyobb kamatcsökkentés veszélyeztethetné a nehezen helyreállt pénzügyi stabilitást" - tette hozzá ezzel kapcsolatban Simor András. A jegybank elnöke ezzel lényegében megismételte egy hónappal ezelőtti szavait: a november 24-i ülés után szintén azt nyilatkozta, hogy a kamat erőteljesebb csökkentése a stabilitásban okozhatna kárt. Ezzel kapcsolatban az utóbbi hónapokban nagy nyomás nehezedett a jegybankra: gazdasági szakemberek és politikusok lényegében már az októberi kamatemelés után nem sokkal elkezdték sürgetni az alapkamat drasztikus csökkentését.
A hétfői ülés után kiadott indoklásban az MNB azt emelte ki, hogy az utóbbi időszak tendenciáinak megfelelően az infláció tovább mérséklődhet, belátható időn belül elérhetőnek látszik a jegybank 3 százalékos inflációs célja. Emellett a romló növekedési kilátások miatt van szükség a kamat csökkentésére, a központi bank szakemberei szerint a 2009-es gazdasági visszaesést 2010-ben is csak lassú élénkülés követheti.
A pozitív hírek mellett az MNB hangsúlyozta, hogy továbbra is nagy a bizonytalanság, a monetáris politika csak szűk mozgástérrel rendelkezik, ezért nincs lehetőség a kamatszint drasztikusabb csökkentésére. "A nemzetközi környezetben végbement kedvezőtlen folyamatok tartósan is megváltoztathatják a magyar gazdaság külső forrásbevonási feltételeit. A globális kockázatvállalási hajlandóság hosszabb távon is a válság előtti szint alatt maradhat, ami a hazai gazdasági szereplők alkalmazkodását, a kiadások és jövedelmek közötti különbség tartós csökkentését teszi szükségessé" - olvasható az MNB hétfői közleményében.
A kiadott közlemény végén a jegybank is utalt arra, hogy ha a körülmények lehetővé teszik, akkor a következő hónapokban a kamatszint tovább csökkenhet.
Egy hónap alatt mínusz 150 bázispont
Az elmúlt egy hónapban a mostani volt a harmadik 50 bázispontos kamatcsökkentés, ez is azt mutatja, hogy a jelentős mérséklés helyett a jegybank az óvatos, megfontolt vágás politikáját alkalmazza. November 24-én még azzal okozott meglepetést a Monetáris Tanács, hogy csökkentette a kamatot, akkor ugyanis az elemzők úgy vélték, hogy csak 2009 elején kezdődhet meg a monetáris lazítás. December 8-án aztán jött az újabb meglepetés: a Monetáris Tanács nem kamatdöntő ülésén soron kívül újabb 50 bázispontos kamatvágásról döntött.
A három kamatcsökkentés előtt október 22-én váratlanul 300 bázispontos kamatemelésre kényszerült a jegybank, melynek az volt a célja, hogy megvédje a forintot a spekulánsok támadásai ellen.
A piacot nem lepte meg a döntés
A tőzsde és a devizapiac sem reagált érzékenyen az újabb kamatcsökkentésre, mivel az elemzők erre a döntésre számítottak a jegybank részéről. A kamatvágás után rövid ideig gyengült a forint az euróval szemben, de még a 266-os szint előtt visszafordult. Délután fél négy után már 265,05 forintot kellett adni egy euróért, míg a dollár ára 189,06 forint volt.
A tőzsde sem mozdult meg jelentősen a kamatcsökkentés hírére, maradt gyenge mínuszban a BUX index. A vezető részvények közül továbbra is a Mol és az OTP húzza vissza a piacot. Az olajpapírok 2,79 százalékos gyengülés után 10 635 forinton álltak, míg az OTP 2940 forintos ára 1,93 százalékkal maradt el a péntekitől.
Simor: nincs deflációs veszély
Jelenleg nincs deflációs veszély Magyarországon, azaz nem kell arra számítani, hogy a fogyasztói árak csökkennek majd, ugyanis a bérek növekvő trendje nem ezt vetíti előre - mondta el a hétfői kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón Simor András.
Az aktualizált konvergencia programban szereplő, jövő évi 4,5 százalékos átlagos infláció valószínűleg a jövő évi költségvetésszámaival illetve az IMF megállapodással összefüggésben alakult ki - felelte az MTI kérdésére a jegybank elnöke. Hozzátette:a prognózist készítők nehéz helyzetben vannak, hiszen a feltételek gyorsan változnak. Példaként emelte ki, hogy az MNB inflációs jelentésének elkészítésekor 280 körüli, éppen gyengülő forintárfolyam mellett 80 dollár körül volt az olaj hordónkénti ára, most viszont a forint 260 körül stabilizálódni látszik, az olajár pedig 40 dollár környékére esett.
Éppen ezért Simor András hozzátette: ha most közölné inflációs jelentését a jegybank, akkor minden bizonnyal a novemberben prognosztizált 3,1-3,4 százalékosnál is alacsonyabb inflációt várna 2009-re.
