Bárány László, a Master Good csoport ügyvezető igazgatója szerdán ugyanis arról számolt be (az agrarszektor.hu portálon) hogy a csoport több mint 350 milliárd forintos, ötéves beruházási programjából emiatt akár egy 120 milliárd forintos gyárépítés is meghiúsulhat. Még a meglévő termelésük visszafogására is rákényszerülhetnek a kormány bejelentett idegenrendészeti szigorításai miatt. A mintegy 3000 új dolgozót igénylő fejlesztéshez ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő hazai munkaerő. Arra utalt, hogy a vendégmunkások számának további korlátozását érdemes lenne megfontolni. A miniszterelnök azonban határozottan kiállt az ügyben. A kormányinfón – a Portfolio ezt firtató kérdésére – keményen bírálta az azóta több hírcsatornán is közzétett céges nyilatkozatot.
„Arról a Master GOOD-ról van szó, amely nagyon alacsony fizetéseket ad a magyar munkavállalóknak, de össze sem tudom adni, hogy mennyi állami támogatást kapott?“ – kérdezett vissza Magyar Péter.
A miniszterelnök felsorolta alapján a csoport 2011-től tavalyig összesen csaknem húsz milliárd állami támogatásban részesült. Felidézte, hogy amikor Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a múlt augusztusban bejelentett egy 22 milliárd forintos támogatási csomagot – részben ennek a cégnek, részben másnak – még szó sem volt „magyar munkaerőhiányról”, illetve külföldi, akár Fülöp-szigeteki munkavállalókról. Éppen ellenkezőleg: a munkahelyteremtésről esett szó, amivel ő is egyetért. A legfontosabb cél ugyanis a miniszterelnök szerint a magyar munkahelyek teremtése. A versenyképességük okán olyan fizetéseket tudjanak adni a cégek, hogy „megérje a magyar embereknek ott dolgozni” - érvelt.
Azt visszautasította, amit a cégvezető állított, hogy „nincs magyar munkaerő”. Nem ezt üzenik ugyanis a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek, a Kelet-Magyarországon élők. Szerinte nem (havi) 200 000 forintos fizetést kellene adni ezeknek az embereknek abban a cégcsoportban, amely tavaly 25,5 milliárd forint adózott eredményt ért el – a „támogatásözön” mellett. Ha az 580 dolgozónak kétszázezer forinttal magasabb bért adott volna a csoport, szerinte lehet, hogy másfél milliárd forinttal kevesebb lett volna az adózott eredmény, de nem kellett volna sokaknak Nyugat-Európában munkát vállalni. Végül azt üzente a cégcsoport tulajdonosának, hogy „nem szeretném, ha a kormányt és a magyar embereket fenyegetné…”.
Óriási emberhiány van az élelmiszeriparban
Az élelmiszergazdaságban évek óta egyre kilátástalanabb a munkaerőszűke. Amint arról korábban lapunk is beszámolt, már csak több tízezer külföldi dolgozóval működőképes a hazai mezőgazdaság, és a megkérdezettek attól tartanak, hogy az új akkugyárakkal versenyezve – a korábbi létszámkorlátozások után bejelentett újabb szigorításokkal – nem lesz elég vendégmunkás sem.
„Egyre kevesebben akarnak a mezőgazdaságban dolgozni, mert egyre kevésbé tudjuk őket megfizetni a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben.” Ezzel indokolja az egyik észak-magyarországi gazda, hogy idénymunkásból, főleg szakképzett gépkezelőből országos a hiány, ami felfelé hajtja a béreket. Már havi csaknem egymillió forintos traktoros-fizetésekről is hallani, főleg Győr-Moson-Sopron megyében, ahonnan Ausztriába járnak át dolgozni.
Észak-Magyarországon havi bruttó 600-800 ezer forintért még találni gépkezelőt, de több termelő véleménye alapján havi bruttó egymillió forint az elvárt bér.
Magyarországon sokáig az ázsiai munkások idényszerű mezőgazdasági alkalmazása sem volt jellemző, de ez is változott az elmúlt években.
A nem idényjellegű mezőgazdasági munkák esetében (amilyenek például az állattartó telepi, a konzervgyári, az üvegházi, fóliaházi munkák és a gombatermesztés) már évek óta foglalkoztatnak harmadik országból érkezetteket a hazai partnerek. „Az egyik ilyen projektre indiai munkavállalókat közvetítünk, de jellemző vietnámiak foglalkoztatása is ezekben a pozíciókban.” – számolt be korábban egy külföldi munkaerőt kölcsönző cég vezetője.
