A mögöttünk hagyott héten az EKB és a Bank of England volt, amelyre a gazdasági szereplők figyelme fókuszált, míg az előttünk álló napokban az amerikai és a japán jegybank lépéseire figyelnek majd a világ befektetői. A hazai piac szempontjából ugyanakkor az MNB monetáris tanácsának keddi ülése sem érdektelen.
Az Európai Központi Banktól a múlt héten egyre több elemző kezdte el azt várni, hogy az eszközvásárlási programját lassítja, és egyre kisebb összegért fog kötvényeket vásárolni. Októberben várhatóan arról dönt, hogy az év végétől további hat hónappal meghosszabbítja eszközvásárlási programját, de januártól havi 40 milliárd euróra csökkenti kötvényvásárlásait - vélték a Reuters által megkérdezett elemzők. Az eredetileg december végéig tartó mennyiségi könnyítési program keretében az EKB jelenleg havi 60 milliárd eurót pumpál a gazdaságba.
Az EKB dilemmája az, hogy míg az eurózóna gazdaságának egészséges növekedése megengedné a monetáris politika szigorítását, a konjunktúra ellenére alig emelkedő bérek és az amerikai gazdaságélénkítési program késése miatt gyenge dollár felhajtja a közös valuta árfolyamát. Az euró az idén több mint 13 százalékkal értékelődött fel a dollárral szemben, és az 1,20 dolláros jegyzés körül mozog. Ez azzal jár, hogy míg az eurózóna exportja drágul, az olcsóbb import leszorítja az infláció növekedési ütemét.
Az EKB szempontjából sem mellékes tehát, hogy az USA-ban milyen irányba lép a jegybank, de erre szerdán minden bizonnyal fog valamiféle jelet adni a Fed. A piac ugyan – többek között a hurrikánok okozta károk miatt – nem vár kamatemelést, annak kapcsán viszont Janet Yellen elnök nyilatkozhat, hogy mikor kezdik leépíteni az óriásira duzzadt eszközállományukat.
A Fed ugyanis az eszközvásárlásai során 3700 milliárd dollár értékben vett kötvényeket és jelzálogleveleket, ami nem csak nominálisan elképesztő összeg, de egyes szakértők szerint a teljes piac szempontjából is jelentős állomány. Ezekből az eszközökből immár olyan mennyiség van a Fed-nél, hogyha akarna, sem tudna hasonló ütemben vásárolni. Az eszközállomány leépítésének üteme mindenestre moderált lesz, hiszen az előzetes várakozások szerint 2019 végén is 3000 milliárd felett lesz majd az.
A piac csak reméli, hogy a Fed közleménye, illetve az elnök Janet Yellen beszéde tartalmaz majd utalást a jövőbeli kamatpolitikára vonatkozóan. Kapaszkodót jelenthet, hogy közzéteszik az úgynevezett dot-plot frissített változatát, amelyből kiderül, a monetáris tanács tagjai milyen kamatpályát várnak. Ezek az információk szinte biztosan fognak hatni a dollár árfolyamára, és feltételezhetően a tőzsdékre is.
Csütörtökön dönt a kamatokról a Bank of Japan. Amennyiben a japánok emelnék az egyébként negatív kamatokat, az mindenképpen pozitív üzenet lenne a piacok számára, illetve a jen árfolyamát is felfele mozdíthatná.
Ami pedig az MNB keddi monetáris tanácsi ülését illeti, a piacok egyértelműen további lazítást várnak. Matolcsy György és kollégái az előzetes várakozások szerint ugyan a kamatokat nem csökkentik tovább, de más eszközöket szinte biztosan használni fognak. Abban a piaci szereplők többsége egyetért például, hogy az egynapos betétek jelenlegi -0,1 százalékos kamata tovább fog csökkeni. Emellett a szakértők többsége úgy látja, hogy a 3 hónapos betéti állomány mennyiségét is mérséklik. A forint a múlt héten jelentősen gyengült, mindez az elemzők szerint egyértelműen azt mutatja, hogy a piac előre beárazza az MNB újabb monetáris lazítását.
mfor.hu
