Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője az olajár emelkedést egy lufi felfújásához hasonlítva elmondta: a léggömb előbb-utóbb kipukkan, azt azonban, hogy mikor és milyen árszinten, nem lehet megmondani, mert irracionális folyamatról van szó.
Véleménye szerint az árcsökkenés még az idén bekövetkezik, jóval azelőtt, hogy az olaj hordónkénti ára elérné a kétszáz dollárt.
Az elemző kifejtette: a lufi kipukkanásának előjele, hogy a 130-140 dollár körüli olajár már mindenki számára fájdalmasan magas, amit a központi bankok infláció elleni kirohanása, és a tőzsdék olajár generálta esése is mutat.
Úgy vélte, az árat nem az olaj hiánya mozgatja, hiszen elegendő van belőle a piacon. Megjegyezte, hogy az olajhiányról már mindenki hallott ugyan, de még senki sem tapasztalta. Egyetlen finomító sem állt le még olajhiány miatt, s ilyen okból egyetlen ország sem nyitotta meg még stratégiai készletét - tette hozzá.
Sarkadi Szabó Kornél szerint kétszáz dollárig biztosan nem nő a hordónkénti ár, s az is kétséges, hogy az esés előtt eléri-e a sokak által prognosztizált százötven dollárt. Azt azonban nem zárja ki, hogy lufi kipukkanása előtt még lesz egy olyan gyorsuló szakasz, amikor az ár tovább emelkedik. Konszolidált árként az elemző 50-90 dolláros szintet határozott meg.
Az elemző az árcsökkenésben azért is biztos, mert szerinte közgazdaságilag és józan ész szerint sem lehet igazolni a kialakult olajárat, az kifejezetten az árupiacokra áramló brutálisan növekvő tőke és forró pénz hatására emelkedett az elmúlt időszakban folyamatosan. Hozzátette: ha maradna a magas olajár, akkor például Kínának 200-300 milliárd dollár többletkiadást jelentene az üzemanyagár-támogatás, ami az éves költségvetésnek mintegy a tíz százaléka. Ez pedig nem fenntartható.
Sarkadi Szabó Kornél elmondta azt is, hogy az olajkitermelés hordónkénti határköltsége most mintegy hetven dollár, de például a szaúdiak 4-5 dollárért hoznak felszínre ugyanennyi olajat.
