A tervek szerint hétvégén a világ vezető hatalmai már csak szentesítik a szakpolitikusok egyeztetéseinek eredményeit, de egyelőre azt sem tudni, lesznek-e eredmények - olvasható a Concorde elemzésében. A megbeszélés elvileg az olajárról szól, de a pénzügyminiszterek szerint a nyersanyag árfolyamának elszállásában az egyetlen fundamentálisan megragadható tényező a dollár gyengülése, így közvetve a dolár megtámogatásáról ejtenek szót. A szakemberek szerint tehát a globális infláció egyik megfékezésének az eszköze a dollár esésének megállítása lehetne.
A hivatalos nyilatkozatok szerint nem lesz szó árfolyam-politikáról a hétvégi tanácskozáson, mivel a nyolc ország jegybankelnöke nem vesz részt az ülésen. Az árfolyam-politika a jegybankelnökök kompetenciája lenne, de ennek ellenére a nyolc pénzügyminiszter informálisan valószínűleg szóba hozza a témát.
Vannak alternatív javaslatok is az olajár letörésére: az olasz pénzügyminiszter például azt javasolja, hogy növeljék a határidős kontraktusok letétkövetelményeit, ezáltal pedig csökkentsék a spekulatív olajkereskedést. Ezek a javaslatok azonban mérsékelt sikerrel kecsegtetnek, így vélhetően a központi téma a dollár árfolyamának támogatása lesz.
Ugyanakkor a nyolcakon belül sem egységesek az érdekek - figyelmeztet a Concorde elemzője. oroszországnak ugyanis érdeke magasan tartani az olajárat, az viszont nem érdeke, hogy a nyersanyag ellenértékét elinflálódó dollárban kapja meg. Az igazi ellentét az árstabilitást a saját monetáris politikájukkal is harcosan védelmezni akaró európai államok kamatemelési szándékai, és a dollár erősítésének - szavakban az Európai Központi Bank által is melegen támogatott - amerikai koncepciója között van. Egy esetleges EKB-kamatemelés ugyanis nem tenne jót a dollár-mentőakciónak, márpedig az európai jegybank várhatóan nem fog eltekinteni a szigorítástól.
A megoldás az lehet, hogy ha már elkerülhetetlen a kamatemelés, és az azt kísérő agresszív, "héja" kommunikáció az Atlanti-óceán mindkét partján, akkor ezt legalább hangolják össze az érintettek, úgy, hogy a hozamszintek emelkedése által generált piaci folyamatok lehetőség szerint a dollár erősödését is eredményezzék, de mindenképpen megelőzzék a zöldhasú további leértékelődését.
Utoljára csaknem nyolc éve, 2000 szeptemberében került sor a Fed, az EKB és a Bank of Japan összehangolt intervenciójára, akkor éppen az európai deviza gyengülésének megállítása volt a cél, és a siker nem is maradt el. A japán jegybank elnöke szintén arról beszélt a mai kamatemelés után, hogy az ország gazdaságát a magas olajár sújtja. Mindez azt jelentheti, hogy a távol-keleti ország jegybankja is kapható lenne egy összehangolt lépésre.
A világ legnagyobb gazdaságainak vezetői tehát, ha korlátozott mozgástérrel bírnak is a probléma kezelését illetően, minden bizonnyal tető alá tudnak hozni egy olyan megállapodást, amely legalább kísérletet tesz a globális inflációs hullám megtörésére.
