Nem jó előjelek a négynapos hétvége előtt
Péntek délután 300 forintot kellett fizetni egy euróért a bankközi devizapiacon, ami ismét egy százalékos forintgyengülésnek felelt meg. A dollárral szemben 211,84-nál állt a hazai fizetőeszköz, míg a svájci frank 245,56 forintot ért. Vagyis hiába tudott tegnap este jelentősen erősödni a magyar fizetőeszköz, néhány óra alatt sikerült is visszabukni azt. A folyamatokat látva könnyen elképzelhető, hogy az MNB az esti illikvid kereskedést próbálta kihasználni arra, hogy beavatkozzon a piacon és erősítse a forintot, napközben viszont ők sem tudnak szembe menni az eladói nyomással, így ez a módszer csak arra elég, hogy szint maradjunk 300 forintos euró környékén.
Pedig a nemzetközi piacokon továbbra is inkább optimista a hangulat, a részvényindexek a tegnapi nagy szárnyalás után ma is tovább erősödnek. Csak a forint nem képes talpra állni. Ez pedig az egyre erősödő leminősítési pletykáknak köszönhető. Azt tudjuk, hogy októberben a Moody's és a Standard & Poor's szakértői is Budapesten jártak, a korábbi gyakorlat azt mutatja, hogy ilyenkor általában egy-két hét alatt mondanak ítéletet. Ennek alapján pedig napokon belül eldőlhet, hogy valamelyik nagy hitelminősítő a bóvli kategóriába sorol-e bennünket.
A hangulatnak az sem tett jót, hogy egy csütörtöki interjúban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter reális eshetőségnek nevezte Magyarország leminősítését. A piac ezt úgy értékeli, hogy a kormány már próbálja felkészíteni a befektetőket a rossz hírre. Vagyis elképzelhető, hogy valamelyik nagy minősítő emberei már budapesti látogatásuk alkalmával kimondták az ítéletet négyszemközt.
Ráadásul itthon négynapos hétvége jön, miközben a nemzetközi piacokon hétfőn és kedden is lesz kereskedés. Sokak szerint ez akár ideális alkalom is lehet valamelyik hitelminősítőnek, hogy hivatalosan is bejelentse Magyarország leminősítését. Az elmúlt évek gyakorlatából csak annyit lehet tudni, hogy a személyes vizsgálódás után rendre egy-két héten belül nyilvános szokott lenni a minősítés, illetve az adott ország kormányát 12 órával a bejelentés előtt értesíteni kell.
Mostanában nem szeret bennünket a piac
Az elmúlt napokban egyébként az látszik, hogy a befektetők is nagy jelentőséget tulajdonítanak a közelgő hitelminősítői bejelentésnek. Csütörtökön például évek óta nem látott blama esett meg velünk a kötvénypiacon: 40 milliárd forintnyi meghirdetett papírra mindössze 22,8 milliárd forint ajánlat érkezett, amiből az ÁKK egyet sem fogadott el. Persze a jelenlegi helyzetben az lett volna a furcsa, ha lett volna olyan befektető, aki megvette volna a mostani hozam mellett a kötvényeket, amikor tudja, hogy pár napon belül egy esetleges leminősítéssel akár 100-200 bázisponttal feljebb ugorhat a hozam.
Pénteken a másodpiacon ugyan csökkentek a hozamok, de ez lehetett a tegnapi nagy ugrás korrekciója is. A 3 hónapos diszkont kincstárjegyek 6,1 százalékos jegyzése 5 bázispontos csökkenést jelentett, míg a 12 hónaposok stagnáltak. A hosszabb lejáratokon 5-12 bázispontos csökkenés volt megfigyelhető a tegnapi 16-31 bázispontos emelkedések után.
Az is az esetleges leminősítésünk mellett szól, hogy mostanában rendre nyugtatják a piacokat azzal kapcsolatban, hogy a bóvli kategória sem okozna összeomlást a kötvénypiacon. Csütörtökön például a Napi Gazdaságban jelent meg egy cikk, melyben az ÁKK egy név nélkül nyilatkozó forrása azt mondta, hogy a külföldi kötvénytulajdonosok nagy része számolt a leminősítés kockázatával, mivel akkor vette meg a magyar papírokat, amikor már negatív volt a kilátásunk egy fokkal a bóvli felett. Ebben annyiból lehet valami, hogy valóban annak tudatában futott fel 4000 milliárd forintra a külföldiek kezében lévő magyar kötvényállomány, hogy leminősítés fenyegetett minket. A kormány ugyanakkor még idén tavasszal is arra számított, hogy néhány hónap múlva majd beérik a gazdaságpolitika eredménye, és ősszel akár felminősítések is jöhetnek.
Beke Károly
mfor.hu
